A Tisza szabályozásának mérnöke

A magyar vízépítő mérnök a 19. században elkészítette a Tisza szabályozási tervét és felismerte az Alföld ásvány- és hévízkincsének jelentőségét, miközben szorgalmazta annak feltárását. Nevéhez fűződik a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával a vaskapui vízi út építése a Dunán, és tervei alapján készült el a Fertőt lecsapoló csatorna, amely a Hanságon biztosította a gazdálkodást.

Vásárhelyi Pál 1795. március 25-én született a mai Szlovákia területén található Szepesolasziban (Spišské Vlachy), apja evangélikus kántortanítóként dolgozott. Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot Miskolcon fejezte be, majd az eperjesi líceumban filozófiát tanult, de a mérnöki pálya jobban érdekelte. A lelkes fiatal az akkori pesti tudományegyetem mérnöki karán szerzett diplomát 1816-ban.

1819-ben csatlakozott Huszár Mátyáshoz, aki a Körös-felmérést egy évvel korábban kezdte meg. 1823-tól ugyancsak Huszár mellett dolgozik, mint a Duna-felmérés munkatársa, majd 1829-től a munkálatok vezetője. Vezetésével készült a Duna Pétervárad-Orsova közti szakaszának felmérése, s az al-dunai szakasz térképe. 1833-tól Széchenyi István mint Duna-szabályozási királyi biztos irányítása alatt elkészítette az al-dunai Vaskapu szabályozásának tervét, majd megkezdte – a később Széchenyiről elnevezett – al-dunai út építését, valamint a Vaskapu szabályozását, amit azonban a kormánytámogatás megvonása miatt nem sikerült befejeznie. Közben 1833–1834-ben a szabályozáshoz szükséges eszközök beszerzése érdekében Széchenyivel hosszabb nyugat-európai tanulmányútra ment. 1837-ben mint I. hajózási mérnököt a Vízügyi és Építészei Főigazgatóság budai központjába osztották be, s itt 1841-től központi hajózási felügyelői minőségben részt vett az ország legkülönbözőbb részein folyó vízi munkálatok ellenőrzésében és irányításában. Fő műve a Tisza szabályozásának terve, amelyet az 1833–1845 között Lányi Sámuel vezetésével végrehajtott Tisza-felmérés adatai alapján és az ennek során készült szabályozási részlettervek felhasználásával dolgozott ki – írja a Magyar Életrajzi Lexikon az életéről.

Az erre vonatkozó, előleges javaslatát 1845. június 8-án terjesztette elő, majd a szabályozás alapelveinek elfogadása után 1846. március 25-én nyújtotta be A Tisza folyó általános szabályozása című tervét is. Utóbbi alapelve szerint a folyószabályozást és az ármentesítést egységes feladatként kell kezelni, illetve az árvizek levonulásának meggyorsítása érdekében a folyó hossz-szelvényét átvágásokkal meg kell rövidíteni. A költséges terv azonban heves vitákat váltott ki a Tiszavölgyi Társulat áprilisi ülésén, amit a pesti Károlyi-palotában tartottak. Vásárhelyi Pál olyannyira védelmezte tervét, hogy a tanácskozás közben szívrohamot kapott és meghalt, 1846. április 8-án.

A Tisza szabályozása csak részben készült el az ő tervei alapján. Halála után a társulat egy külföldi szakértőt, Pietro Paleocapa velencei műszaki igazgatót kért fel a folyó szabályozási munkálatainak megvalósítására.