A szárazság okozhatta a vikingek leszármazottainak bukását

A késő középkor egyik legnagyobb rejtélye, hogy a Grönlandon 985-ben megtelepedő skandinávok miért hagyták el a régiót a 15. században. A szakértők egy ideje arra gyanakodnak, hogy a költözés hátterében a kis jégkorszakhoz köthető hidegebb körülmények álltak, egy új tanulmány azonban cáfolja ezt az elméletet – számol be az Amhersti Massachusettsi Egyetem oldala. Boyang Zhao, az intézmény munkatársa és kollégái szerint a valódi ok a szárazság volt.

Miután a vikingek berendezkedtek Grönlandon, pásztorkodással kezdtek el foglalkozni. A skandináv kolónia története csúcsán nagyjából 2 ezres volt, a vikingek leszármazottai viszont végül mégis elhagyták a térséget. Eddig a kutatók többsége úgy gondolta, hogy a hidegebb éghajlat mezőgazdaságra gyakorolt hatása űzte el az embereket, igaz, az évek során egyéb hipotézisek is megfogalmazódtak.

Raymond Bradley, a csapat tagja szerint egészen mostanáig nem vizsgáltak a kutatók konkrét, a viking településekről származó adatokat. Ehelyett jégmagokat elemeztek, hogy rekonstruálják a klimatikus változásokat, ezek a minták ugyanakkor jóval északabbról származtak.

Bradley és társai ezért ellátogattak Grönlandra, hogy üledéket gyűjtsenek egy olyan tóból, amely egy egykori skandináv gazdaságnál fekszik. A kutatók 2 ezer évnyi éghajlati történetet tudtak ily módon tanulmányozni.

Az eredmények alapján a hőmérséklet alig csökkent a dél-grönlandi skandináv kolónia korában, a csapadék azonban kevesebb lett. Az állatok takarmányozása nehezebbé válhatott emiatt, ez pedig az egyéb gazdasági és társadalmi nehézségekkel együtt végül elhozhatta a közösség bukását.