A világ legdrágább olaja

Az argánfa (Argania spinosa) Észak-Afrikában honos, használják tűzifának, takarmányként, ám a termésében található olaj a legnagyobb kincse. A jégkort csak egy egészen kis területen túlélt fafaj ma Marokkóban a 25 ezer négyzetkilométeres Arganeraie UNESCO bioszféra rezervátumban él, és ez a világon az egyetlen otthona az argánfaerdőnek. Az Atlasz és az Anti-Atlasz hegyei közt, az Arganeraie 3 millió lakosú területén természeti és kulturális értéket is képvisel, amellett, hogy megélhetést biztosít, különösen a nőknek. Jelenleg mintegy 20 millió argánfa él Marokkó délnyugati részén, az őshazájában, ám ezen kívül termesztik ma már Észak-Afrika számos pontján, sőt, még Spanyolországban is találkozhatunk vele. A fa 150-400 évig élhet, és magától lassan szaporodik, ezért ültetni kell. Jótékony hatásai közé tartozik az is, hogy képes megkötni a talajt, s ez főleg a túllegeltetett területeken fontos.

Az argánfa a szárazsághoz alkalmazkodott ökoszisztéma része, számos, szintén endemikus növényfajjal osztozik az élőhelyen, amelynek lakója még a hiúzszerű karakál (Caracal caracal), vagy a sebezhető besorolású sörényes juh (Ammotragus lervia) is. Az argánfa gyökerei nagy mélységbe hatolnak, és akár 35 méter hosszúságot is elérnek – így képes a fa túlélni a félsivatagi környezet szárazságát. Évente 100-200 mm csapadékra van szüksége.

Az argánfa több mint 3000 éve az ember szolgálatában áll, terméséből préselik azt az olajat, amely ugyan étolajnak minősül, az észak-afrikai konyha előszeretettel használja ételeiben is, ám mi a legtöbbször kozmetikumokban találkozhatunk vele.

A kisebb diónyi, húsos termés belsejében egy kemény, csonthéj védelmében található a 40-50 százalék olajtartalmú mag. A termést kézzel gyűjtik be, majd a napon szárítják, s ezután kézzel tisztítják és törik fel – ez utóbbi különleges technikát igényel, nem megfelelő mozdulatok esetén a mag szétzúzódik és használhatatlan lesz. A termés csonthéja tizenhatszor keményebb a törökmogyoró héjánál! Egyetlen argánfa kb. 10 kilónyi termést hoz évente, a csemeték 5 évesen kezdenek teremni.

Egy liter argánolajhoz 40 kilónyi termést, mintegy 20 kilónyi héjas magot kell megtisztítani! A magokat ezt követően, legtöbbször szintén kézi erővel megőrlik, préselik. Az ezután megmaradó masszát „argánpogácsát” kecskékkel etetik meg, a kecske és az argánfa kapcsolata amúgy is igen különösnek mondható: az argánfa ágai a talaj közelébe hajolnak, és a kecskék ennek köszönhetően könnyen fel tudnak mászni a fákra legelni. Korábban a kecskék által elfogyasztott húsos termésből a kecske ürülékében újjászületett csonthéjas magvakat kellett begyűjteni, s ezzel meg lehetett spórolni egy munkaigényes lépést az olajkészítésben. Ma már persze nem így készül az argánolaj, és ahol kecskék járnak az argánfákon, ott biztos, hogy turisták is járnak, nagyrészt csak miattuk engedik a fákra az állatokat.

Az olajat korábban csak kulináris célokra készítették, s 3 dollárnyi összegért árulták literjét az útszéli árusok. Aztán kiderült, hogy azok az asszonyok, akik kézi munkával készítették az olajat, kézzel préselték ki a masszából annak minden cseppjét, rendkívül finom bőrűek voltak. Lehet, hogy az argánolajtól? A tudományos bizonyítékokért, bár már az 1920-as években is vizsgálták, az 1990-es évekig várni kellett, ekkor jelent meg számos tanulmány, amelyben az argánolaj kémiai és gyógyászati tulajdonságait mérték fel.

2014-ben derítették ki, miként hatnak az előállítás lépései az olaj összetételére és minőségére, és ekkor szabványosították magát az előállítást is, az azonos minőség érdekében. A modernebb módszerek révén megnőtt a kinyerhető olajmennyiség is, és gyorsabbá is vált az előállítás. Az argánolaj-termelés, úgy tűnik, fenntartható, környezetbarát, és a lakosság számára is előnnyel jár. A helyi nők szövetkezetekbe tömörülve állítják elő az olajat, és ezzel egy férfiak uralta világban némi saját keresetre, anyagi függetlenségre is szert tehetnek. Az így kapott pénzt az életük javítására, gyerekeik oktatására fordíthatják, s beleszólhatnak a család ügyeibe.

Mindössze egyetlen generációnyi idő alatt az évi 200 literről 4000 tonnára nőtt az argánolaj nemzetközi kereskedelme, s a célok még magasabbak. Bár ma már akár 22 dollárért is elő lehet állítani a géppel préselt argánolajat, a nagy, neves kozmetikai cégek a fair trade szellemében a környezet igényeit, az argánfaerdő élővilágát, az emberek megélhetését szem előtt tartó drágább, sok kézi munkával készült változatot vásárolják, literenként 300 dollárért.

Az olaj világszintű népszerűségének és a növekvő igényeknek köszönhetően jelentősen nőtt az argánfa termőterülete is, s ez a sivatag terjedése elleni küzdelemben is hatalmas jelentőségű tényező. A helyi lakosok az argánfát az élet fájának hívják.