Az első angol, aki körbehajózta a Földet
Francis Drake, tengerészt és navigátort 1581. április 4-én ütötte lovaggá I. Erzsébet angol királynő.
Sir Francis Drake-et a spanyolok önfejű kalóznak tartották, míg az angolok hősként tekintettek rá. A sok tekintetben kétes erkölcsű férfi hihetetlen befolyásra tett szert a Tudor-korban.
Francis Drake tizenkettő fiú közül a legidősebbként született az angliai Tavistockban, de ahogy kortársai esetében is, születésének pontos ideje nem ismert. Apja, Edmund Drake földműves és prédikátor volt, ám a család később Kentbe költözött, ahol egy régi bárkán kaptak szállást: itt kezdődött a hajózás iránti rajongása. Francis mindössze tizenhárom évesen már hajósinasként szolgált, miközben kitanulta a mesterséget az Északi-tengeren. A kapitány hét év múlva azonban elhunyt és a húszéves Drake-re hagyta a kereskedelmi hajóját, ami végül egyfajta katalizátorként indította el a történelem eseményeit. Mert miközben a Tudor-kori Angliában I. Erzsébet uralkodott, az ország lakosságának növekedésével arányosan a felfedezés iránti vágy is egyre erőteljesebben jelentkezett. A vallás és a politika meghatározó erőit látva a királynő Spanyolország és Portugália felfedezőinek nyomdokaiba kívánt lépni, akik beutazták a világot, hasznot húztak a rabszolgaságból és fontos kereskedelmi útvonalakat építettek ki – írja Historic-uk.com online történelmi oldal.
Francis Drake kulcsfontosságú szereplőnek bizonyult Anglia gazdagságának és haditengerészeti sikereinek megszerzésében, bár tettei erkölcsileg megkérdőjelezhetőnek számítottak, hiszen megtámadta a spanyol hajókat, elvette a kincseiket, de a rajtaütéstől sem riadt vissza a spanyol és portugál kikötőkben.
A spanyolok számára „El Draque” (A sárkány) egy önfejű kalózt jelentett, aki veszélyt jelentett utazásaikra. Nem véletlen, hogy Spanyolország és Portugália királya, II. Fülöp hatalmas összeget, 20 ezer dukátot ajánlott fel vérdíjként a fejéért cserébe. Drake határozottan nem volt népszerű, de az angol kormánynak és a királynőnek fontos volt létfontosságú személy volt személye.
Drake és második unokatestvére, Richard Hawkins vezette az egyik első rabszolgaszerző utat Nyugat-Afrikába 1567-ben, pedig a korabeli, hatályos angol törvények szerint tilos volt az emberek elfogása és szállítása. Az expedíció során két hajója kivételével mindegyik elveszett, és a spanyolok egy életre az ellenségeivé váltak. Drake 1570-ben és 1571-ben két nyereséges kereskedelmi utat tett Nyugat-Indiába, 1572-ben két hajót irányított egy portyázó expedíció során a karibi spanyol kikötők ellen. Meglátta a Csendes-óceánt, elfoglalta Nombre de Dios kikötőjét a Panama-szoroson. Végül spanyol kincsekkel megrakodva tért vissza Angliába és egyre nagyobb hírnévre tett szert.
Az 1577-ben indult, a Csendes-óceán partján fekvő spanyol gyarmatok ellen és a spanyol hajók fosztogatására irányuló, titkos expedícióra több történész szerint maga I. Erzsébet angol királynő megbízásából indult. A viharos óceán azonban nagy károkat okozott flottájában, az öt hajójából már csak három érkezett meg a Magellán-szoroshoz, Dél-Amerika csücskéhez. Drake 1578 októberében érte el a Csendes-óceánt, mindössze egyetlen hajóval, amit átkereszteltek Golden Hindre (Sir Christopher Hatton tiszteletére). Dél-Amerika nyugati partjai mentén haladt előre, kifosztotta a spanyol kikötőket, majd továbbment észak felé. Azt remélte, hogy utat talál az Atlanti-óceánon át, de nem járt sikerrel, ezért délnek fordult, majd 1579 júliusában nyugatra. Utazásai során eljutott többek között a Maluku-szigetekre, az indonéz szigetvilágban elterülő Celebeszre, Jáva szigetére, majd a Jóreménység fokára. 1580 szeptemberében érkezett vissza Angliába, a hajóján fűszerek és spanyol kincsek gazdag rakományával. Mindenki tudta, hogy ő az első angol, aki megkerülte a Földet. Hét hónappal később, 1581. április 4-én I. Erzsébet angol királynő lovaggá üttette (a francia nagykövet Marquis de Marchaumont kezében volt a kard) a Golden Hind fedélzetén, a spanyol király bosszúságára.
A Föld körüli utat azóta is rejtélyek övezik: a királynő állítólag parancsba adta, hogy Drake minden beszámolója titkosítva legyen és a résztvevők is fogadalmat tettek a hallgatásról. A felfedező később tovább fosztogatta a spanyol városokat, megalapította az első angol gyarmatot az Újvilágban, majd altengernagyként jelentős szerepet játszott a spanyol Győzhetetlen Armada visszaverésében 1588-ban. Francis Drake utolsó expedícióján Nyugat-Indiába indult, ám a spanyolok felkészülten várták, így a vállalkozása katasztrófával zárult. Az Erzsébet-kor leghíresebb tengerésze, Panama partjainál halt meg 1596. január 28-án vérhasban, és a tengerbe temették el.