Ókori pénzügyi válság nyomaira bukkantak

Dr. Matthew Ponting, a Liverpooli Egyetem régésze és kollégái római kori dénárok összetételét elemezték – számol be a Phys.org. Az eredmények segíthetnek jobban értelmezni azt a gazdasági válságot, amelyet Marcus Tullius Cicero röviden megemlített De Officiis című, időszámítás előtt 44 körül írt erkölcstani művében.

A szakértők a korszak pénzeit vizsgálták. Az eredmények alapján a dénárok értéke a véltnél sokkal nagyobb mértékben csökkent: míg időszámítás előtt 90-ben az érmék tiszta ezüstből készültek, öt évvel később már 10 százalék rezet tartalmaztak.

Ponting szerint a rómaiak korábban rendkívül finom ezüstpénzt használtak, így könnyen elveszthették a dénárba vetett bizalmukat, amikor az értéktelenebb fémből készült. A kutató úgy véli, a devalválás mértéke valószínűleg nem volt fontos a kortársak számára, a minőségromlás felismerése önmagában bizalmatlansággal járt.

Kevin Butcher, a Warwicki Egyetem munkatársa szerint eredményeik új fényt vetnek Cicero azon utalására, amely az időszámítás előtt 86-os krízissel kapcsolatos. A történészek hosszú ideje vitatkoznak arról, hogy mire célzott a szerző a pénzbizonytalanságra vonatkozó megjegyzésével.

A kutatók a korabeli válság nyomait egy nagyobb, a római kori érméket vizsgáló projekt keretében tárták fel. A minták alapján egyes dénárok ezüsttartalma egészen 86 százalékig csökkent. Cicero arra utalhatott, hogy senki sem volt biztos benne, pontosan mennyit ért a birtokában lévő pénz.

A jelenség hátterében Róma csőd közeli állapota állt: az állam itáliai szövetségeseivel háborúzott, időszámítás előtt 89-re pedig adóssági válságba került. Ez utóbbi az érmékre is kiterjedt. A helyzetet végül Marius Gratidianus praetor oldotta meg egy pénzreformmal, igaz, a Pompeius és Julius Caesar hívei közötti polgárháborúval, nem sokkal később, újabb válság jött el.