Egykor virágzó civilizációról árulkodik egy szudáni lelőhely

Michele R. Buzon, a Purdue Egyetem antropológusa az észak-szudáni Tombosz lelőhelyét mutatja be a The Conversation oldalán megjelent cikkében. A területen körkörös kőhalmok fekszenek, amelyek tumulus típusú sírokat rejtenek. A felszín alatti nyughelyek legalább 4500 évesek, és Núbia egykori lakói készítették őket.

Afrika ókori történelmét tárgyalva a fókusz mindig az ősi Egyiptomon van, pedig a Nílus-völgyében más civilizációk is kialakultak. Ezek közé tartozik a núbiai vagy kusita kultúra, amely egy időben Egyiptom komoly vetélytársa volt, a modern időkben mégis szinte feledésbe merült.

Buzon 20 éve folytat feltárásokat Tombosznál, egy ideje már mint az ásatások társigazgatója. A szakértő szerint a helyi sírok sokat elárulnak a korabeliek életéről és haláláról, a maradványok többek között az elhunytak fizikai aktivitásába, betegségeibe és táplálkozásába is bepillantást engednek. A szakértők néhány éve például egy olyan nő és gyermek maradványait mutatták be, akik növekedési rendellenességben szenvedtek. Úgy tűnik, a korabeli társadalom másságuk ellenére befogadta őket.

A lelőhely a kultúrák keveredésének, az önkifejezés és a vallás bizonyítékait is őrzi. Az egyik, egy középkorú férfi számára készült sír egyszerre hordoz núbiai és egyiptomi temetkezési jellegzetességeket. Az érintett nyughelyből többek között amulettek, valamint vasból készült fegyverek is előkerültek.

Núbia az Újbirodalom idején, időszámítás előtt 1200 körül egyiptomi fennhatóság alá került. A leletek alapján ekkor sok egyiptomi települt be, és az egyiptomi stílusú piramisok és sírkamrák is megjelentek, de a tumulus hagyományát is tovább vitték.

Buzon szerint Tombosz, valamint Núbia kutatása kiemelten fontos. A szakértő úgy látja, a munkába a helyi közösségeket is be kell vonni.