15 ezer éves műalkotásokat elemeztek

Andy Needham, a Yorki Egyetem munkatársa és kollégái a dél-franciaországi Montastrucnél feltárt vésett mészköveket vizsgáltak – számol be a Sci News. A szakértők szerint a leleteket a magdaléni kultúra tagjai készítették, a vadászó-gyűjtögető népesség mintegy 23-14 ezer éve létezett. Tanulmányukban a kutatók arra jutnak, hogy a montastruci mészkövek 15 ezer évesek, a felületükön lévő hőkárokat pedig tudatosan hozhatták létre.

A kőlapok a művészet változatos megnyilvánulásai voltak az őskőkorszak végén. A felületekre különböző ábrákat véstek vagy festettek, az absztrakt és geometrikus formák mellett többek között stilizált állatokat és embereket is megjelenítettek. A táblák Nyugat-Európában gyakoriak, Kelet- és Közép-Európában ritkán fordulnak elő, Nagy-Britannia területéről pedig teljesen hiányoznak.

A csapat összesen 50 mészkövet elemzett, egyes lapok peremén pedig hőtől származó sérüléseket mutattak ki. Ez arra utal, hogy a tárgyakat közel helyezték a tűzhöz. A szakértők 3D modellezés és virtuális valóság segítségével rekonstruálták, hogy az őskori művészek miként láthatták a friss táblákat a tűz mellett. Needham szerint korábban úgy vélték, hogy a hőkárok a véletlen művei, vizsgálatuk alapján viszont úgy tűnik, hogy szándékosan alakították ki őket.

Az éjszakai alkotás a pislákoló fény mellett különleges élménnyé tehette a művészi folyamatot. A helyzet aktiválhatta a ragadozók elleni védelem miatt kifejlődött pareidolia nevű érzetet. Ennek lényege, hogy véletlenszerű és bizonytalan ingereket konkrétnak és tisztának érzünk – a jelenség egyik példája, hogy hajlamosak vagyunk arcokat felismerni különböző tárgyakban.