Kőkori barátságkarkötőkre bukkantak
A szakértők szerint a tárgyakat szándékosan darabolták fel, a töredékeket pedig különböző személyek viselték.
Sok régészeti tárgy töredezetten kerül elő a talajból, amit a szakértők természetes folyamatoknak tudnak be. Marja Ahola, a Helsinki Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban viszont olyan leleteket elemeznek, amelyeket valószínűleg szándékosan törtek szét az ősi emberek – számol be az egyetem oldala. A feldarabolás jelen esetben társas vagy rituális célokat szolgálhatott.
A csapat több mint 50, az időszámítás előtti 4. évezredre datálható díszt vizsgált, melyek vadászó-gyűjtögető csoportokhoz köthetőek. A tárgyak egy része az oroszországi Onyega-tó térségéből származhat, és egy kiterjedt hálózat révén juthatott el a mai Finnország területére. A szakértők szerint a leletek széttörésével a közösségek közötti kapcsolatot is szimbolizálhatták.
A kutatók geokémiai analízis alá vették a palából készült körkörös díszeket, emellett használatuk és készítésük módját is megpróbálták felmérni. Az eredmények alapján a gyűrűket viselték, és szándékosan törték szét. Mivel egy-egy dísz darabjai jellemzően két-két helyszínen kerültek elő, valószínűsíthető, hogy különböző emberek hordták azokat.
A palagyűrűket feldarabolták, majd más-más személyek számára díszt készítettek a töredékekből. Aholáék azt feltételezik, hogy a korabeliek ezzel az emberek közötti kapcsolódást fejezték ki – a gyűrűk pedig amolyan kőkori barátságkarkötők lehettek. Az egyik dísz egyik darabja egy településen, a másik pedig egy közeli temetőben került elő, ami azt sugallja, hogy a tárgyak a halottakhoz való kapcsolódást is jelképezhették.