Római kori érmékre bukkant egy amatőr régész

Egy római kori érmékkel teli agyagedényre bukkant egy amatőr kincsvadász Svájcban – számol be a Live Science. Az edény összesen 1290 pénzt tartalmazott, a tárgyak az időszámítás szerinti 4. századra datálhatóak. A kerámiából egy tehénbőrdarab is előkerült, ami különösen lenyűgözte a régészeket. Reto Marti, Basel-Landschaft kanton régészeti hivatalának vezetője szerint a bőrt egyértelműen elválasztásra használták, azt viszont egyelőre lehetetlen megmondani, hogy miért különítették el az érmeket.

Daniel Lüdin amatőr kutató 2021 szeptemberében fedezte fel a tárgyakat egy fémkeresővel nem messze a 13. századi Wildenstein-vártól. A férfi gondosan visszatemette a leleteket, és értesítette a profikat. A kiérkező szakértők egy nagy földdarabbal együtt emelték ki a tárgyakat, majd CT-vel vizsgálták meg a tömböt, a 3D képeken pedig észrevették a tehénbőrt.

A 23 centiméter magas edényben számos kisebb értékű pénz volt, az érmék rézötvözetek, illetve kis mennyiségű ezüstöt tartalmaznak. A pénzek pontos értéke nem ismert, de a leletek a becslések alapján együtt nagyjából annyit érhettek, mint egyetlen solidus – ezen aranyérmét I. Constantinus római császár verette a birodalom korának végén. Egy solidus megközelítőleg egy korabeli katona kéthavi fizetésének felelt meg.

A térségben korábban több római érmeegyüttest is találtak, a 3. századtól a 4. század közepéig több háború is dúlt a régióban, sokan ezért elrejtették értékeiket. A most feltárt kincs viszont egy békésebb időszakból, a 330 és 340 közötti periódusból származik. Kérdés, hogy a stabilitás dacára miért temették el a pénzeket, Marti szerint talán felajánlások lehettek az isteneknek.