Paszkál, Ditmár, Rezeda2022. május 17., kedd
Kultúra

Shakespeare virágai

National Geographic Magyarország

Az avoni hattyú vidéken nőtt fel, művei, részint ennek köszönhetően tükrözik a kertészkedés és a virágok iránti vonzalmát.

Rosa rubiginosa
Forrás: Wikimedia Commons

Stratford-upon-Avonban született és itt is nőtt fel, ám amikor már Londonban élt, az ottani mértani kerteket is rendszeresen látogatta, ismerte a kertdivatot és az újításokat. Jól ismerte a kor növénygyűjtőit és botanikusait, mint John Parkinson vagy John Gerard. A Kew Gardens Botanikus Kert mutatta be azokat a növényeket – a teljesség igénye nélkül – amelyek William Shakespeare műveiben megjelennek.

Dupla szirmú spanyol nárcisz, Parkinson botanikai könyvének illusztrációján.
Forrás: Wikimedia Commons

Nem mindig könnyű azonosítani a Shakespeare műveiben szereplő növényeket, azonban azok a típusú Erzsébet-kori kertek, amelyekről említést tesz, a korabeli tervek közt jól dokumentáltak. E kor kertjeiben találhatunk gyümölcsöket és zöldségeket, de gyógynövényeket is. Ezeken felül azonban a kertek az örömet, szépséget is szolgálták: számos elemüket pusztán a dekoratív értékük, vagy épp társasági céljuk miatt ültették, mint például a növények alkotta boltíveket, a lugasokat. Az ekkor divatos geometrikus kertek már a Tudor-korban megjelentek, olasz és francia mintára készültek, ezekbe illatos, kis termetű sövényféléket ültettek.

Geometrikus kert a Tudor-kori Little Moreton Hall mellett
Forrás: Kew Gardens / Baresi Franco CC BY-SA 4.0

Az Erzsébet-kori kertészet valódi művészet volt. A virágos kerteket úgy alakították ki, hogy mindig virágozzanak, s a színeik, illataik is kiegészítsék egymást. Az illatokon legalább akkora hangsúly volt, mint a virágok küllemén. E korban a mainál sokkal többre tartották az édes illatú gyógynövényeket, mint például a kamillát, amely a kertek szépségének részét képezte amellett, hogy kulináris és gyógyászati felhasználása is ismert volt.

„A parton, hol kakukkfű nő buján,
s kankalin bújik át az ibolyán,
vadrózsa hajt, virágát bontja hanga,
hol szőlő s lonc lugassal körbefonja:
ott alszik Titánia néha éjjel,
eltelve illattal, tánccal, zenével;” 
(Szentivánéji álom, II. felvonás, 1. szín., Gál Tibor fordítása)

A rózsa bármilyen más neve

Százszor is említi Shakespeare a rózsát, és a virág saját érdemei mellett talán a Tudor-dinasztiával való összefonódásnak is köze van ehhez. Hívja briar és eglantine néven – ez egy tőlünk nyugatabbra elterjedt vadrózsafaj, a Rosa rubiginosa (nyitóképünkön) – köznapi nevei, az utóbbin szerepel eredetileg a Szentivánéji álomban is.

Vadszőlő és lonc

Ki ne hűsölne szívesen egy virágoktól illatozó lugasban?
Forrás: Pixabay

A növénynevek jelentése – ahogy néhány szóé is – módosul az évszázadok során. Shakespeare idején az a név, amit ma más futónövényekre, jórészt a vadszőlőre használnak (woodbine) még a lonc neve volt, s abból tudjuk, hogy a művész erre gondolt, hogy leírásai tisztázzák ezt. A futónövények valamely csoportja áll tehát e szó mögött, később ismét szóba kerül, s meg is magyarázza a darabban, hogy e bizonyos futónövény virága a loncvirág.

A lonc virága, amely illatos, méheket csalogatóan nektárral telt.
Forrás: Kew Gardens

Így került a magyar fordításba a lonc mellé a szőlő is Gál Tibornál. Arany János még szabadabban értelmezi Shakespeare szavait: nála az eredetiben kankalin (oxlip) rukercként köszön vissza, ez a százszorszép, pipitér régebbi népies neve.

„Van egy kies part, hol kakukfü nő,
Hol dús virányt rukerc s ibolya sző,
Fölötte sűrü loncból mennyezet,
Vadrózsa, gyönge jázmin fog kezet:
Ringatva ott szunnyad tánccal, zenével
Titánia egy kissé minden éjjel;”
(Szentivánéji álom, II. felvonás, 1. szín., Arany János fordítása)

Azt se feledjük, hogy ugyanazt a növényt tájegységenként is másképp hívhatják, egy kiragadott hazai példa a „kulcsvirág”, ami egyaránt lehet kankalin vagy jácint. Nem csoda hát, ha a fordítók is kissé belezavarodnak, és akkor még nem beszéltünk a költői szabadságról, amellyel ők is élnek, hisz pont ettől válnak egyedivé a műfordítások.

Ha valaki leheveredne erre a kakukkfű szőnyegre, a szellő biztosan csodás illatfelleget fújna onnan.
Forrás: Pixabay

Azt is jól tudta Shakespeare és korabeli közönsége, hogy az illatos gyógynövények, mint a kakukkfű, akkor ontják leveleik illatát, ha azokat megdörzsöli valaki, vagy más, mechanikai hatásnak vannak kitéve, legfőképp akkor illatoznak, ha egy tündérkirálynő heveredik le rájuk aludni. Oberon szavai misztikus erdőként jelenítik meg az illatozó lugast, a korabeli kertek ékét.

Bőrkabát és vadalma

„De bizony meg kell néznie a gyümölcsömet. Beülünk a lugasba s megeszünk egy pár múlt évi Pipin-almát a magam oltásából, meg egy kis befőzöttet s más effélét. Jőjön, Hallga czimbora, s azután az ágyba.”
„No itt van egy tányér bőr alma, ni.”
(IV. Henrik, II. rész, 5. felvonás, 3. szín, Lévay József fordítása)

Jelenkorunk nagyáruházi almakínálata rendkívül szegényes, talán nem kell külön hangsúlyozni, milyen sok almafajtát termeltek akár csak néhány évtizede is, ám e fák ma már jórészt csak a génbankokban léteznek. Hazánkban egykor 250 almafajtát ismertek!

Shakespeare idejében azonban még nem az döntött, hogy egy termés mennyire szabályos alakú vagy épp hogyan tárolható gazdaságosan, a rövid tárolási idejű fajtáknak éppúgy szerepük volt a korabeli kertművelésben, mint a télálló, vastag héjú fajtáknak. Egy ilyen vastag héjú alma (talán az elvétve még ma is létező hazai „húsvéti rozmaring” fajtához lehetne hasonlítani) volt az, amelyet bőrkabátnak (leather-coat) nevezett Shakespeare, s bőr almaként került a fordításba.

Nálunk ranett néven terjedtek el azok az utóérlelést igénylő almafajták, amelyek vastag, viaszos bőrükkel hónapokon át óvták a gyömölcs nedveit és zamatát. Mivel ezek az almák nem szépek, ezért a nagyáruházakban biztosan nem találkozunk ilyen fajtákkal.
Forrás: Kew Gardens

A „pippin” számtalan brit almafajta nevében szerepel, az Erzsébet-kori angol almák közt egy szintén utóérlelést igénylő, hosszú tárolású fajta volt, ma a talán még nem teljesen elfeledett ranettek állnak hozzá legközelebb (Randótinál az „aranyranét” a név ellenére nem e téli alma volt).

A fordításban befőzöttként szereplő, eredetiben a köménymag (caraway) nevével jelzett különleges, köményes almakompót ma furcsa ízvilágot idéz. A Shakespeare darabjaiban több helyen is emlegetett apró termésű, gyakorlatilag vadalma, a „crabs” vagy „crabapple” igen népszerű volt még az Erzsébet-kori Angliában, bár termése fanyar volt, ma legfeljebb dzsemként befőzve, esetleg ciderként fogyasztják.

Az angolban crabs, crabapple néven ismert vadalma termése pár centis, és a nemes almáknál fanyarabb, azonban az Erzsébet-kori Anglia kedvelt gyümölcse volt. Ma vagy dísznövény, vagy legfeljebb dzsemként, ciderként hasznosítják.
Forrás: Pixabay

Az almafa oltásáról se feledkezzünk meg: Shakespeare kertészeti ismeretei közt ez is szerepelt, ahogy a metszés is szóba került A vihar sorai közt (a magyar fordításban ez sem így szerepel).

No és hol keressük azokat a kerteket, amelyeket Shakespeare is láthatott az Erzsébet-kori Londonban? Ma a hatalmas botanikus kert, a Kew Gardens részeként találhatjuk meg a Queen’s Garden, vagyis a királynő kertje néven, a Kew Palace szomszédságában. Ha emiatt nem akarunk Londonba utazni, akkor a google utcaképe segítségével is végig tudunk sétálni az alacsony sövénysorok közt.

Hozzászólások

Védelmi állást ásó ukrán katonák bukkantak ókori leletekre

Védelmi állást ásó ukrán katonák bukkantak ókori leletekre

Az orosz támadás miatt a régészek egyelőre nem tudják dokumentálni a lelőhelyet.

Az első működő lézersugár létrehozása

Az első működő lézersugár létrehozása

Az első sugarat Theodore Maiman „lőtte ki” 1960. május 16-án a kaliforniai Hughes Research Laboratóriumban.

Megelevenedtek egy ókori egyiptomi templom eredeti színei

Megelevenedtek egy ókori egyiptomi templom eredeti színei

Khnum templomának falaira az elmúlt évszázadokban rengeteg szennyeződés rakódott le.

Egy könyvtár, amit a világ nyolcadik csodájaként emlegetnek

Egy könyvtár, amit a világ nyolcadik csodájaként emlegetnek

Az admonti kolostorkönyvtár a világ legnagyobb apátsági könyvtára, ahol a művészet csodálatos ágaival találkozhatunk: az építészet remekművei mellett freskók, szobrok, kéziratok és nyomtatott művek jelennek meg.

A sűrített tej előállítási módszerének szabadalmaztatója

A sűrített tej előállítási módszerének szabadalmaztatója

Gail Borden feltaláló 1853. május 14-én szabadalmaztatta a sűrített tej előállításának módszerét.

National Geographic 2022. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket