Egy gyenyiszovai kislány fogára bukkanhattak

Egy 164 ezer éve élt lánytól származhat az a zápfog, amelyet egy laoszi barlangban találtak – számol be a Live Science. A lelet elemzését összegző tanulmány alapján a felfedezés azt jelentheti, hogy a korábban Szibériából és Tibetből ismert gyenyiszovai ember Délkelet-Ázsiában is jelen lehetett.

Clément Zanolli, a Bordeaux-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint eredményeik azt mutatják, hogy ősi rokonunk sok környezetben jól érezte magát, és alkalmazkodni tudott a szélsőséges körülményekhez. A korábbi genetikai vizsgálatok alapján a gyenyiszovaiak a hideg, magasan fekvő helyekhez szoktak, most viszont úgy tűnik, hogy alacsonyabb, melegebb és csapadékosabb területeken is éltek.

A Homo nem egyetlen jelenlegi faja a Homo sapiens – azaz mi. A távoli múltban viszont más emberfajok is éltek, ezek közül legközelebbi rokonaink az Európában és Nyugat-Ázsiában lakó neandervölgyiek, illetve a Kelet-Ázsiában élő gyenyiszovaiak voltak. A modern ember és a gyenyiszovai-neandervölgyi ág 700 ezer éve válhatott el, majd utóbbi vonal 400 ezer éve különült el, a csoportok viszont eléggé hasonlóak maradtak az egymással való keveredéshez. Egykori rokonaink génjei ma is kimutathatóak bizonyos populációkban.

A gyenyiszovaiak igen titokzatosak, eddig csupán öt bizonyosan hozzájuk köthető fosszíliára bukkantak. A fajt a szibériai Gyenyiszova-barlang leletei alapján írták le, de hogy pontosan mekkora területen fordult elő, az vitatott.

A most bemutatott fog lehet az első bizonyíték arra, hogy a titokzatos embercsoport Délkelet-Ázsiában is jelen volt. A kövületet 2018-ban tárták fel a Kobra-barlangként ismert, hivatalosan Tam Ngu Hao 2-nek nevezett laoszi lelőhelyen. A közelben korábban modern emberek maradványait is feltárták – a két csoport a genetikai adatok alapján a késő pleisztocén során kereszteződött Ázsia déli részén.

A zápfog egy 3-8 éves lányé lehetett, aki a Homo nemhez tartozott. A részletes elemzés után a kutatók arra jutottak, hogy a lelet leginkább egy kínai gyenyiszovai fogra emlékezet – igaz, a neandervölgyi eredetet sem zárták ki teljesen. A délkelet-ázsiai genetikai vizsgálatokból tudjuk, hogy a helyiek hordozzák a gyenyiszovaiak génjeit, a friss eredmények pedig azt mutatják, hogy az ősi csoport ténylegesen élhetett a térségben.

Érdemes kiemelni, hogy a gyenyiszovai kötődés alátámasztásához az eddig elvégzett alaktani összehasonlításokon túl további elemzésekre lesz szükség. Amennyiben a fog mégsem gyenyiszovai, a felfedezés úgy is jelentős, hiszen a térségből kevés ősi emberi maradvány ismert.