Tényleg bölcs emberek lennénk?

Marie Soressi, a Leideni Egyetem régésze május 23-i előadásán fajunk önmegítéléséről fog beszélni – számol be az egyetem oldala. A kutató úgy véli, el kell oszlatni azt a lekezelő és félrevezető elképzelést, amely szerint felsőbbrendűek vagyunk a korábbi emberfajoknál.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak például a neandervölgyi emberrel kapcsolatos elképzeléseink. A szakértők sokáig úgy hitték, hogy mi, a Homo sapiensek, azaz a bölcs emberek, sokkal intelligensebbek vagyunk a mintegy 40 ezer éve eltűnt rokonunknál. Azóta tudjuk, hogy a neandervölgyiek gondolkodása igen komplex volt, génjeik egy része pedig mai populációkban is kimutatható.

Soressi és kollégái néhány éve mutattak be egy tanulmányt, amelyben kifinomult neandervölgyi eszközöket írtak le, köztük olyan neandervölgyi találmányt is, amelyet a bőrfeldolgozásban ma is használunk. Azt is tudjuk, hogy ősi rokonaink arra is nagyon ügyesen használták a tüzet, hogy kedvük szerint átalakítsák a tájat.

Soressi úgy látja, alapjaiban kell megváltoztatnunk az egykori emberfajokhoz való viszonyunkat. A kutató szerint emberi identitásunk egy tulipánhagymához hasonlóan rétegelt: nyelvünk és modorunk származásunkról árulkodik, mélyebben fiziológiánk és anatómiánk található, majd azok az elemek – így a DNS –, amely összeköt minket minden jelenlegi és múltbeli létformával.

Soressi szerint egy lényegi dologban különbözünk a többi emberfajtól: az általunk használt tárgyak mennyiségében és minőségében. Éppen ezért Homo sapiens, azaz bölcs ember helyett jobb lenne Homo faberként, azaz kézműves emberként hivatkoznunk magunkra.