A BTK kutatói is részt vettek az avar kori előkelők genetikai kutatásában (X)
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is részt vett az avar kori elit genetikai kutatásában, amelynek a legújabb eredményeit a rangos Cell élettudományi szaklapban mutatták be. A tanulmányt genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló multidiszciplináris kutatócsoport készítette. A hazai embertani leletek elemzésein alapuló munka az avar előkelők genetikai eredetét Belső-Ázsia egy keleti régiójára vezeti vissza, és közvetlen genetikai bizonyítékot szolgáltat az emberiség történetének egyik legnagyobb, óriási távolságot felölelő, gyors vándorlására.
Az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, származásukat azonban vita övezi mind az ókori szerzők, mind a modern történészek körében. Felmerült, hogy a Kína félelmetes ellenségeként ismert Zsuanzsuan Birodalom népének leszármazottai, valamint az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából származhatnak.
A Kr. u. 560-as években létrehozott Avar Kaganátus központja a Kárpát-medencében volt, eredeti hazájuk és származásuk azonban máig tisztázatlan maradt. A történeti források elsősorban ellenségeiktől, a bizánciaktól maradtak ránk, akik az avarok hirtelen európai megjelenése után e félelmetes harcosok eredetét próbálták feltárni.
A történészek ez idáig arra a kérdésre keresték a választ, hogy az avarok vándorlása egy jól szervezett népmozgás volt-e, vagy pedig a türkök elől menekülő „szökevények” csoportja telepedett le a Kárpát-medencében.
A most megjelent tanulmányban 66, a 4–8. században élt Kárpát-medencei ember maradványait elemezték, köztük a valaha felfedezett nyolc leggazdagabb, aranytárgyakkal együtt eltemetett avar előkelőét. A tanulmányban az avar kori személyeken kívül más, például szarmata és hun kori csoportokat is vizsgáltak régiónkból. Az elemzések során kapott genomszintű DNS-adatok határozott nyomokat szolgáltattak a népesség eredetéről.
Az archeogenetikai eredmények történeti kontextusba helyezése lehetővé tette, hogy a kutatók leszűkítsék az avar migráció pontos időrendjét is. Az avarok néhány év alatt több mint 5000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált.
„Azt is látjuk, hogy a 7. századi avar kori elit az Északkelet-Ázsiához való egyértelmű genetikai kapcsolatuk és a Zsuanzsuan Birodalom bukásához köthető eredetük mellett további 20–30 százalékban valószínűleg az Észak-Kaukázushoz és a kelet-európai sztyeppéhez is köthető, ami közelebbi területekről érkező migrációra is utalhat” – mondta Guido Gnecchi-Ruscone, a tanulmány egyik első szerzője.
„A domináns kelet-ázsiai genetikai örökség megtalálható a Duna–Tisza közi központi avar települési terület több temetőjében is” – tette hozzá Szécsényi-Nagy Anna, a BTK archeogenetikusa, a tanulmány másik első szerzője.
Az elsődleges települési régión kívül azonban a kutatók nagy eltérést tapasztaltak az egyének közötti keveredés mértékében, különösen a dél-dunántúli Kölked lelőhelyen. Ez arra utal, hogy egy bevándorló avar elit a heterogén helyi elit segítségével irányította a sokszínű lakosságot.
„Ezek az izgalmas eredmények rámutatnak arra, hogy mekkora potenciál rejlik a genetikusok, régészek, történészek és antropológusok példátlan együttműködésében a népvándorlás korának kutatása terén” – hangsúlyozta Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatója, a kutatás magyarországi kezdeményezője és vezetője.
A genetikai kutatás az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott nemzetközi HistoGenes projekt keretében valósult meg. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézete és az ELKH két intézete mellett a kutatásban a lipcsei Max-Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, az ELTE TTK Embertani Tanszék, a Harvard Medical School, az Osztrák Tudományos Akadémia, illetve az Institute for Advanced Study, valamint más magyarországi és nemzetközi intézmények vettek részt.
Máig rejtély, mit jelent ez a 3000 éves lelet
A titokzatos korongot 1908-ban tárták fel, de máig nem tudni, mit jelentenek rajta a szimbólumok.
Elképesztő összeget fizettek József Attila egyik kötetéért
Több, dedikált kötet is elkelt egy online árverésen.
Száztíz év magány: így kutatták fel az elveszett cirkálót
A skót Lost in Waters Deep búvárcsapat kutatói Steve Mortimer vezetésével 2024. augusztus 11-én, vasárnap találtak rá az 1914. október 15-én elsüllyedt HMS Hawke brit védett cirkáló roncsainak mindaddig ismeretlen lelőhelyére az Északi-tengeren, Skócia partjaitól 130 km-re keletre.
3D-s modell készült Sir Ernest Shackleton hajójáról
Az Endurance roncsát 2022-ben találták meg a Weddell-tenger mélyén.
Meglepő eredményt hozott Kolumbusz Kristóf genetikai vizsgálata
Egy új vizsgálat a híres felfedező zsidó és spanyol származását tárta fel, ám sokan kritikusak a kutatással kapcsolatban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
