Ősi településekre bukkantak Hadrianus falától északra

Egy új tanulmányban Manuel Fernández-Götz, az Edinburghi Egyetem munkatársa és kollégái azt írják, 134 ősi települést azonosítottak Hadrianus falától északra – számol be a Heritage Daily. A lelőhelyek a római kor környékére datálhatóak.

A 116 kilométer hosszú fal egy védelmi vonal volt, melyet a rómaiak alakítottak ki. Miután Hadrianus császár időszámítás szerint 117-ben trónra került, belevágott a példátlan építkezésbe. Fala a Római Birodalom legészakibb határát jelölte, célja a hatalom megóvása volt a vonaltól délre, a Brit-szigeteken. Az, hogy a vonal valóban elrettentette-e az északi törzseket, vitatott, egyes szakértők szerint a rendszer valójában csak a bevándorlás ellenőrzését segítette. 142-ben Antoninus Pius császár kibővíttette a határt, így jött létre a közel 63 kilométeres Antoninus fala.

A korábbi vizsgálatok során a régészek többnyire a római struktúrákra, így az erődökre, utakra és táborokra koncentráltak, ezek Kaledóniába, a mai Skócia területére is benyúltak. Fernández-Götz szerint ez az egykori birodalom egyik legizgalmasabb része, hiszen Skócia azon kevés nyugat-európai térségek egyike volt, amelyeket a római hadsereg sosem tudott teljesen ellenőrzése alá vonni.

A szakértők a közelmúltban a skóciai Burnswark hegyi erődítményének környékét tanulmányozták. A csapat lidar (lézer alapú távérzékelés) segítségével fésült át egy 1500 négyzetkilométeres területet, és 134, korábban ismeretlen, vaskori települést mutatott ki. Ezekben Kaledónia őslakos törzsei éltek. A kutatók abban bíznak, hogy projektjük révén jobban megérthetik, miként változott meg az élet a régióban a rómaiak érkezésével.