Elveszett településeket találtak Amazóniában
A szakértők egy szavannai térséget vizsgáltak, ahol a spanyol hódítók érkezése előtt sűrű településhálózat létezett.
A bolíviai Llanos de Mojos trópusi szavannán több száz, az időszámítás szerinti 500-1400 közötti periódusra datálható település található. Egy friss tanulmányban a szakértők lidar (lézer alapú távérzékelés) révén mérik fel ezen amazóniai régió ősi településszerkezetét – számol be a Bonni Egyetem oldala.
Dr. Heiko Prümers, a Német Régészeti Intézet munkatársa kollégáival több mint 20 évvel ezelőtt két halmot tárt fel Casarabe közelében. A térség egy szavanna, ahol az esős szezon alatt hónapokig tartanak az áradások, ez a fajta környezet pedig nem kedvez az állandó településeknek. Mégis, csatornák, töltések és egyéb maradványok árulkodnak arról, hogy jóval a spanyolok érkezése előtt is éltek itt letelepedett emberek.
Prümersék célja néhány éve az volt, hogy felmérjék a lelőhelyek szerkezetét. Korábbi elemzések már felfedték, hogy a Casarabe-kultúra mintegy 16 ezer négyzetkilométeren létezett, a halmok pedig valójában egykor piramisok és egyéb épületek.
A lidar előnye, hogy segítségével a kutatók bepillanthatnak a struktúrákat egyébként elfedő vegetáció mögé, és 3D képet kapnak a vizsgált területről. A szakértők 2019-ben 200 négyzetkilométert fésültek át, a vizsgálattal pedig két kifejezetten nagy lelőhelyet, egy 147 és egy 315 hektáros települést is találtak. Azt, hogy pontosan hányan laktak itt, nem tudni, de a jelek alapján a korabeliekre komoly tervezés volt jellemző.
A lelőhelyeken lépcsős emelvényeken álló, U alakú struktúrákat; szögletes halmokat és kúpos, esetenként 22 méter magas piramisokat mutattak ki. Az egyes településeket töltések és csatornák kötötték össze, az egész régió igen sűrűn lakott volt. A szakértők szerint érdemes folytatni a vizsgálatot. A kutatókat a nagygépes, a lelőhelyeket fenyegető mezőgazdaság terjedése miatt igencsak sürgeti az idő.