Először sikerült feltárni egy pompeji áldozat genetikáját

Először sikerült szekvenálni egy, a Vezúv kitörésében elhunyt pompeji áldozat genomját – olvasható az EurekAlerten megjelent közleményben. A katasztrófa időszámítás szerint 79-ben történt. Az új tanulmányt megelőzően csak a lelőhely embereinek és állatainak rövid mitokondriális DNS-szakaszait tudták szekvenálni.

Gabriele Scorrano, a Római Tor Vergata Egyetem biológusa és kollégái két személyt vizsgáltak, akiknek csontváza a Mesteremberek háza nevű épületből került elő. Az egyik maradvány egy 35-40 éves férfié, a másik pedig egy 50 évnél idősebb nőé lehet. Mindkét elhunyt esetében sikerült kivonni és szekvenálni a DNS-t, de csak a férfinél tudták az egész genomot meghatározni, mivel a nőé túl töredékes és hiányos volt

A kutatók az adatokat 1030 ősi és 471 modern nyugat-eurázsiai személy DNS-ével vetették össze, az eredmények alapján a férfi genetikailag a mai közép-olaszországiakhoz, illetve a Római Birodalom idején Itáliában élő népekhez állt a legközelebb. A mitokondriális DNS-en és Y-kromoszómán elvégzett elemzés viszont olyan géncsoportokat is kimutatott, amelyek csak a szardíniaiaknál fordultak elő. Mindez azt sugallja, hogy a korszakban Itáliára genetikai változatosság volt jellemző.

A csapat a férfi egyik csigolyájában elváltozásokat is észlelt, emellett olyan DNS-szekvenciákat is felfedeztek, amelyek a Mycobacteriumokra jellemzőek. A csoportba sorolható a tuberkulózist okozó Mycobacterium tuberculosis, lehetséges, hogy az áldozat halála előtt megbetegedett.

A szakértők azt feltételezik, hogy azért volt sikeres vizsgálatuk, mert a kitörés izzófelhőjének anyaga védelmet nyújtott a DNS-t roncsoló környezeti tényezőkkel szemben. Az eredmények alapján egyéb pompeji áldozatokból is ki lehet nyerni DNS-t.