Vincellér a hegyen
Legendák őrzik a Gellért-hegy történetét, melyek szerint innen taszították le a pogány magyarok a hittérítő Gellért püspököt. Babonás hiedelmek sokasága szerint boszorkányok találkozóhelye is volt. De vajon tudjuk-e, hogy hajdan szőlőt is termesztettek itt?
A déli lejtők rendszerint melegebbek, szárazabbak. Nincs ez másként a Gellért-hegy esetében sem. A 19. század végéig, a filoxéravész pusztításáig szőlőskertek húzódtak a hegy déli lankáin. A nagy múltú szőlőkultúra emlékét a környékbeli utcanevek őrizték meg az utókornak, mint Villányi, Badacsonyi, Vincellér vagy Szüret utca. 2005-ben avatták fel Szent Vincze szobrát a környéken, mely szintén az egykor volt szőlőművesek emlékét őrzi.
A filoxéravész pusztítása után az egykori tőkék helyét folyamatosan átvették a budai villák, majd egyéb lakóépületek. Nem véletlenül volt ez a terület – a Gellért-hegy déli lankája – Jókai Mór szerint Budapest riviérája. Itt nem fúj az északi szél.
A megüresedett telkeken megkezdődtek az építkezések. A csodás panoráma, a jó levegő nemcsak a felső tízezreket vonzotta, de költöztek ide művészek, értelmiségiek is. A terület folyamatosan benépesült.
Írta és fényképezte: Szakáll Anetta