A mai Kína egyik első lakójának maradványait vizsgálták

José María Bermúdez de Castro, Laura Martín-Francés, illetve María Martinón-Torresa, a Spanyol Emberi Evolúciós Kutatóintézet (CENIEH) munkatársai kínai és francia kollégáikkal együtt új tanulmányukban Kína egyik legősibb emberi kövületét írják le – számol be a Phys.org. A szakértők mikro CT-vel, geometriai morfometrikus és hagyományos morfológiai eszközökkel vizsgálták azon koponya felső állkapcsát és öt fogát, amelyet a közép-kínai Gongvanglingnél találtak évtizedekkel ezelőtt.

A maradványok kihalt rokonunktól, a Homo erectustól származnak. A leletet 1963-ban fedezték fel, egy 2015-ös elemzés alapján a fosszília több mint 1,6 millió éves lehet, és a mai Kína első embereitől maradhatott fenn.

A csapat most a fogakat elemezve megállapította, hogy azok sok szempontból hasonlítanak az újabb, szintén kínai Homo erectus fogakra, ugyanakkor eltéréseket is kimutattak. Ez azt jelenti, hogy a pleisztocén alatt Ázsiát meghódító Homo erectus változatok populációkat alkottak.

A szakértők meglehetősen keveset tudnak arról, hogy az első emberek hogyan telepedtek meg Ázsiában. A grúziai dmanisi lelőhely bőséges maradványaiból tudjuk, hogy az első lakók mintegy 2 millió éve érték el a kontinenst, ezeket a populációkat viszont nehéz összekötni a „klasszikus” kínai Homo erectusokkal, akik 800-400 ezer éve éltek.

Bermúdez de Castro szerint ebben segíthet a gongvanglingi kövület, amely azt sugallja, hogy a pleisztocén különböző időszakaiban sikeres populációk lehettek jelen Ázsiában. A kínai koponya hordozza a Homo erectus sajátosságait, és bár a nyakszirt hiányos, a rekonstrukció szintén illeszkedik az elvárásokhoz.