Petra, Örs2022. október 02., vasárnap
Kultúra

Díjnyertes bambusziskola, ahol a szépség és a fenntarthatóság kéz a kézben jár

2022.06.29.Balogh Boglárka
National Geographic Magyarország

Hogyan lesz egy osztrák fiatal orvosból először Indiában szerzetes majd Thaiföldön a világ egyik legsikeresebb, bambuszból és vályogból megálmodott épületeinek a tervezője?

Az iskola étkezdéje
Forrás: CLC

 

 

 

Erről szól Markus Roselieb és a Panyaden Nemzetközi Iskola nem mindennapi története.
Az észak-thaiföldi Chiangmai Life Architects irodájában ülünk éppen. Markus bambuszszékeit és a falba épített polcokat azonnal kiszúrtam, ahogy beléptem a napsütéses helyre. Csak egy nappal ezelőtt kapta a hírt, hogy társával idén ők nyerték a világ legjobb kis építészeti cégének járó nívós díjat, a Architizer A+ Awards-ot.

Panyaden iskola
Forrás: CLC

Thaiföldön közel negyven bambuszfaj terem. Sokoldalú felhasználása miatt az ország legfontosabb növényeként tartják számon a helyiek. Itt, északon a hegyi törzsek tagjai mai napig szinte az egész házat bambuszból építik fel, emellett bútorokat, szerszámokat, lakáskiegészítőket készítenek belőle, friss hajtásait megfőzik, ráadásul a növénynek gazdasági értéke is van, mivel értékesíthető akár helyben vagy épp határon túl is. Ennek ellenére a bambusz, mint környezetkímélő és fenntartható építőanyag, még mindig nem kapta meg azt az elismerést, amit megérdemelne, ennek a megváltoztatására törekszik a Chiangmai Life Architects.

Markus, a CLC alapítója
Forrás: CLC

„Mindig is érdekelt az ázsiai kultúra, filozófia, már fiatalon elutaztam Indiába, jógát tanultam, majd egy guru mellett szerzetessé váltam, közben pedig párhuzamosan végeztem az orvosi egyetemet Bécsben”- emlékszik vissza Markus a kezdetekre. „Aztán előállt az a helyzet, hogy a diploma megszerzése után egyszerűen nem volt elegendő kórházi hely a rezidensképzés elkezdéséhez, akadt viszont egy lehetőség Ázsiában, Thaiföldön. Megpályáztam a helyet, meg is kaptam, mert a jelentkezők közül én voltam az egyetlen, akinek már voltak Ázsiából tapasztalatai.
Itt töltöttem el a három éves rezidensi képzésből egyet, míg a másik kettőt Bécsben.

Hogy mi változtatta meg aztán az életemet? A bécsi baleseti sebészet, ahová szakorvosnak jelentkeztem. Emlékszem, ültem a rendelőben, a szomszéd szobából beszűrődött a velem egyidős, 26 éves kollégám hangja, aki a nem sokkal idősebb orvostársunkkal arról beszélgetett, hogy mikor és mennyit kell dolgoznia ahhoz, hogy tisztességes nyugdíja legyen majd negyven év múlva.
Mondom, 26 évesek voltunk. Már akkor tudtam, hogy én nem akarok így élni.

Visszajöttem Ázsiába. Először a kambodzsai határon lévő utolsó menekülttáborok egyikében, a Surinban dolgoztam. Ez volt az orvosi karrierem legérdekesebb időszaka, hiszen pont ezért megy az ember orvosi egyetemre, hogy életeket mentsen, hogy azt érezze, valóban segít. Sajnos azonban az NGO-k sokszor megnehezítették a munkámat. Ma sem tartom azt helyesnek, hogy a főnökeim Mercédeszekkel jártak, míg mi, orvosok képtelenek voltunk malária elleni tablettát venni, mert nem volt miből, és gyerekek haltak meg a kezeink közt.

Aztán dolgoztam repülőmentősként, majd visszamentem az egyetemre trópusi betegségeket kutatni. Akkor még alig voltak tesztek például a hastífusz megállapítására. Az egyik barátommal mi is belefektettünk a kutatásokba, vakon hittünk abban, hogy jót teszünk, és a kifejlesztett tesztek segítenek majd a betegségek kiszűrésében. Nem így lett. Akkor értettem meg, hogy vállalkozást vezetni egy külön szakma, ezért beiratkoztam a bangkoki egyetemre üzleti menedzser szakra, itt találkoztam a feleségemmel is, Yodphet Sudsawaddal, akivel ma már négy gyereket nevelünk.”

Panyadan International School
Forrás: CLC

Ahogy Markus mosolyogva mondja, eredetileg semmi köze nem volt ahhoz, hogy a megannyi nemzetközi díjat nyert bambusziskolát, a Panyaden International Schoolt, megálmodja. Az ötlet a felesége fejéből pattant ki akkor, amikor egyik nap elege lett abból, hogy a gyerekeik Bangkokban zöldet nem látnak, a természethez szinte semmi közük, csupán az iskola, a pláza, meg a lakhelyük között ingáznak autóban vagy tömegközlekedési eszközön ülve. Yodphet, aki egyébként a neves bangkoki reklámügynökség, a Phenomena alapítója, egy olyan holisztikus óvodát és általános iskolát szeretett volna létrehozni, mely a természetet és a buddhista értékeket képviseli. Bár Markus kezdetben hallani sem akart arról, hogy neki a szülőkkel vagy tanárokkal bármi dolga is legyen, végül annyira magáénak érezte a fenntarthatóság nevében készült új iskola ötletét, hogy azonnal nekilátott a megtervezésének. Ugyanebben az évben, 2009-ben Thaiföld adott otthont a 8. Bambusz Világkongresszusnak, amely a világ egyik legfontosabb, bambuszról szóló tudományos fóruma, ezen Markus is részt vett. Azonnal felkeltette érdeklődését a növény, elgondolása ugyanis az volt, hogy a gyerekeket a természettel való szoros kapcsolatra neveljék az iskolában, amihez nem csak a tanterv, de az épített környezet is hozzájárul.

A bambuszokat kategorizálják
Forrás: CLC

„Engem a tér inspirál, meg a természet”- mondja, míg kisétálunk a gyárba, hogy megmutassa a bambuszokat, amelyeket méret szerint különválasztanak a dolgozók. Csapata épp egy tetőszerkezeten dolgozik, nem használnak mást, csak szögbelövőt a munkához. A férfiakat és nőket  főként a burmai Shan államok Tai Yai törzstagjaiból alkalmazta, akiknek Thaiföldre kellett menekülniük, amikor a burmai katonaság felgyújtotta a falvaikat. Hat csapatot képzett belőlük – két bambuszokkal, és két vályoggal foglalkozót, egy tájépítészetit, egy asztalost illetve azt, amelyik a gyárban tevékenykedik. Bár dolgozóinak kezdetben fogalma sem volt, hogyan kell a növényt használniuk, ennek ellenére olyan hamar elsajátították a vele való munka fortélyait, hogy Markus bátran állítja, Thaiföld legjobb szakemberei nála dolgoznak. Egyszerűen a vérükben van a természet szeretete, tudják, hogyan nyúljanak az ajándékaihoz. Markus három kis falut is felépített az embereinek, ahol a családjaikkal élhetnek, a cég biztosítja a földeket, a villanyt és a vizet is. Ráadásul a bambusz nagy részét is egyetlen helyi beszállítótól szerzik be.
Az asszonyokat is betanították, akik mára magánültetvényekről és közösségi erdőkből szüretelnek. Így vált a több száz ember életének motorjává a Chiangmai Life Architects.

Zeneterem
Forrás: Balogh Boglárka

„Az általam tervezett, és a társam, Tosapon Sittiwong által kivitelezett épületekre a lágyság jellemző. Bármerre nézünk ma a városokban, mindenhol egyenes meg kocka fogad bennünket, pedig a Bauhaus stílust jó lenne végre elfelejteni. Hol látunk a természetben egyenes vonalakat? Minden görbül, lélegzik, él. Én a vidéki Ausztriában nőttem fel, ha bármi bajom volt, egyszerűen csak elmentem sétálni a hegyre, az megnyugtatott. A szerelés, építkezés pedig mindig is érdekelt, része volt már gyermekkoromtól kezdve az életemnek. Valahol pedig az anatómia illetve az épületek megtervezése nagyon hasonló.

Ha mikroszkóp alatt megfigyelünk egy csontot, akkor látszódnak a boltívek, vagy épp oszlopok, amik erőssé teszik az egészet. A csontgerendák szerkezete a terheléshez igazodik, pont úgy mint egy jól megtervezett épület esetében. Talán nagymamám templomok iránti szeretetéből fakad, amit gyermekkoromban mindig emlegetett, de hozzá hasonlóan én is úgy érzem, hogy a térnek hatalmas ereje van.

Amikor belépünk egy épületbe, és azt érezzük, él, mert a jól elhelyezett fények, a gerendák, a tetőszerkezet és a falak egyszerűen beszélnek hozzánk. Mikor a Chiangmai Life Architectset megalapítottam, a célom az volt, hogy a 21. század vívmányait ötvözzük a letisztult, organikus anyagokkal, mint a bambusz vagy a vályog, valamint, hogy a szépség és fenntarthatóság kéz a kézben járjon.

Markus szerint sajnos az építészek vagy épp az építtetők többsége ma is azt hiszi, hogy a bambusz a szegény emberek építőanyaga, ráadásul rövid a várható élettartama. Holott az igazság az, hogy ezek a problémák nem magából a bambuszból származnak, hanem annak helytelen használatból.

Bár a világ leggyorsabban növekvő növényéről beszélünk, amely akár egy métert is képes nőni naponta, erős és fenntartható építőanyag, mégis a nyugati országokban teljesen figyelmen kívül hagyják.

Az épület váza
Forrás: CLC

„A gond ott kezdődik, hogy sokan hajlamosak a bambuszbokor legkülső szárait választani, mert a zöld és tiszta textúra szép megjelenésű, vonzza a tekintet, holott ezek a fiatal hajtások tele vannak rost- és cukortartalommal. Így a gondatlan és finomítatlan használat miatt a családok képtelenek strapabíró épületet felhúzni, mert a szerkezetet végül a termeszek és a hangyák eszik meg.”

Markus és csapata három fő alapelvet követ az épületek tervezése és kivitelezése során: a növény kora, a típusa és az alkalmazása. A bambusz szár 4-6 évesen ideális építőanyag, mert ekkorra a cukortartalma már igen alacsony, de még kellő rugalmasságot biztosít a görbületekhez.

Az átmérő ugyanakkor nem a szár korának mutatója, ahogy azt sokan gondolják, hiszen a bambusz vastagsága fajtánként változik. Ami megkülönbözteti a bambuszokat, az a textúrájának sűrűsége.

„A bambuszszárakat méretre kategorizáljuk, mielőtt borax és bórsavas oldatba áztatnánk őket. A só ugyanis segít megszabadulni a cukortartalomtól, és ellenállóbbá teszi a növényt.

Legyen szó akár az iskola meditációs terméről, az új könyvtárról, vagy magánházak, irodák tervezéséről, az építészeim minden egyes alkalommal hajszál pontosan meg tudják mondani, hogy az adott épület alakjának, terhelésének, funkciójának megfelelően, hány darab bambuszra is lesz szükségünk a kivitelezésnél. Ráadásul sokszor szögeket vagy csavarokat sem használunk, mert azt tapasztaltuk, hogy azok az illesztések sokkal erősebbek, melyeknél bambusz szöget alkalmazunk. Ezek nem okoznak törést, amit egy vasszög vagy csavar könnyen okozhat, és végül a teljes szerkezet instabilitásához vezethet.”

Bambuszból és vályogból készült épület.
Forrás: CLC

Markus, miután eldöntötte, hogy az iskola a bambusz és vályog keveréke lesz, szakértőket hívott meg, hogy ötleteket és tanácsokat adjanak a két alapanyag megfelelő és hatékony felhasználásához. Végül a holland 24H Architecture-t kérte fel, hogy dolgozzon az előzetes tervezésen, melynek eredményeként megszületett a Panyaden Nemzetközi Iskola. A Chiangmai Life Architects épületeinek stílusa egészen más, mint a dél-amerikai tervezőké, akik előszeretettel használnak vastag bambuszrudakat. Markusék a kisebb fajokat részesítik előnyben, amelyeket aztán összekötöznek. Mint ahogy az acélkábelnek is nagyobb a szakítószilárdsága, mint az acélrúdnak, ugyanezen az elven alapulnak a vékony bambuszok. Egyik kedvenc fajuk a Thyrsostachys oliveri (thai neve – phai raakdam) vagy a T. siamensis (ernyőbambusz), amelyekben szinte nincs lyuk, nem üregesek. A belőlük készült kötegek aztán tetszőleges hosszúságra és vastagságúra kombinálhatók, így nagyobb fesztávokat tudnak lefedni tartóoszlopok nélkül, ezt vastag bambuszokkal képtelenség lenne elérni.

Meditációs központ bambuszból
Forrás: CLC

A szokatlan végeredményre a szkeptikusok is felkapták a fejüket, helyi és nemzetközi tervezők érdeklődtek a munka és kivitelezés iránt, amikor pedig Frank Gehry, a világ egyik legismertebb absztrakt építésze Chiang Mai-ba repült, szintén bekopogtatott Markushoz, hogy saját szemével lássa hogyan ötvözte az osztrák pionír a 21. század vívmányait a több ezer éves bambusz építészettel.

„Nagyon szeretném, ha a jövőben minél több bambuszt használnának fel az építkezésben, akár stílusos felhőkarcolókhoz is. Vissza kell hoznunk a természetet az életünkbe, és ebben a növényben óriási lehetőségek rejlenek.

Kár, hogy a megfelelő know-how hiánya miatt az emberek még mindig úgy tekintenek rá, mint másodlagos építőanyagra. 57 év alatt én végre rájöttem, a legfontosabb nem az, mennyit tanul az ember, hanem az, hogyan alkalmazza tudását a gyakorlatban. Ha érdekel bennünket valami, és van lehetőségünk kizárólag ezzel foglalkozni, akkor automatikusan elkezdünk a témában kutatni, a sikertelen kísérletek pedig csak előrébb visznek bennünket. Én az útközben tanulás híve vagyok, a csapatunkkal arra törekszünk, hogy ilyen vagy olyan módon, de fenntarthatóbbá, élhetőbbé tegyük a bolygót.”

Hozzászólások

Egy úszó vár maradványaira bukkantak

Egy úszó vár maradványaira bukkantak

Az erődszerű hajó roncsát az 1970-es években találták meg, de még most is zajlanak a feltárások.

Korhadó padló buktatta le a nácik ellenségeit

Korhadó padló buktatta le a nácik ellenségeit

A norvégiai Bergen egyik legfőbb nevezetessége a Bryggen. A régi, fából épült városrész középkori eredetű, de modern történelme is igen izgalmas.

Egy Pompejinél kétezer évvel ősibb települést is betemetett a Vezúv

Egy Pompejinél kétezer évvel ősibb települést is betemetett a Vezúv

Afragola vizsgálata Pompejihez hasonlóan nagyban hozzájárulhat a korabeli mindennapok megismeréséhez.

Ősi templomokra bukkantak egy indiai erdőben

Ősi templomokra bukkantak egy indiai erdőben

Az érintett régióban 1938-ban folytattak utoljára átfogó régészeti vizsgálatot.

Ősi obszidiánbányákra bukkantak Mexikóban

Ősi obszidiánbányákra bukkantak Mexikóban

A lelőhelyekről az anyagot Teotihuacanba, Latin-Amerika egyik legjelentősebb ősi városába szállították.

National Geographic 2022. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 600 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket