Hazánk legjelentősebb orgonaépítője

1834. július 7-én született Angster József magyar orgonakészítő mester és dinasztiaalapító.

Részt vett a Notre-Dame, a Saint Denis és a Saint Sulpice templomok orgonáinak készítésében, de az ő keze munkáját dicséri a kalocsai Székesegyház orgonája is. Kora legnevesebb orgonakészítőitől tanulta meg a mesterséget. A magyar iparművészet kimagasló alakja 1866-ban telepedett le Pécsett, ahol megalapította orgonakészítő cégét, az Angster orgona- és harmóniumgyárat. A pécsi orgonagyár 83 éves fennállása során több mint 1200 orgonát és mintegy 3000 harmóniumot készített.
Európa egyik legnevesebb és Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója a mai Horvátország területén található Kácsfaluban született 1834. július 7-én. Német telepes családja támogatása mellett asztalos mesterséget tanult és inasként dolgozott Eszéken, majd kétszer indult vándorútra. Útja Bécsbe vezetett, ahol a jónevű Titz Péter orgonagyárában dolgozott, majd Drezdában, Lipcsében és Kölnben bővítette tudását. Három évig Párizsban, a világhírű Aristide Cavaile-Coll cégnél vállalt munkát, így kapcsolódhatott be a Notre-Dame, a Saint Denis és a Saint Sulpice templomok orgonáinak készítésébe.
Végül Pécsett nyitotta meg önálló műhelyét 1867-ben. A gyárban 80-100 fő dolgozott, első alkotása az új zsinagóga orgonája volt, amely 1869. március 21-ére készült el. Mindez megalapozta Angster József hírnevét is, hiszen a következő évtizedekben sorban érkeztek hozzá a belföldi és külföldi megrendelések. Századik alkotására különösen büszke volt: 1887-ben készítette el a pécsi székesegyház orgonáját.
„Pécsett működött 1867 és 1951 között a legjelentősebb magyar orgonagyár. Három generáció, az Angster család öt férfitagja irányította több, mint két emberöltőn át. A gyárat 1949 december 28-án államosították. Ezután még egy ideig gyártottak orgonát, majd Pécsi hangszer és asztalosárugyár néven jobbára különböző faáru készült a néhai Angster gyárban.
A cég neve márka volt. 84 év alatt 1307 orgonát készítettek kis falusi templomokba és székesegyházakba egyaránt. Cégjelüket viseli a Pécsi, Kassai, Kalocsai és a Szegedi Dóm, vagy átépítése előtt a Szent István Bazilika és első rekonstrukcióját követően körülbelül fél évszázadig a Zeneakadémia koncertorgonája is. A gyáralapító Angster József fiaira hagyta – Emil és Oszkár, ők pedig a két unokának adták tovább – a művészi orgonaépítés tudását, szakmai becsületét…” – írja Wallinger Endre: Requiem egy orgonagyárért című könyvében, amit az Angster Múzeum honlapja idéz.
A leghíresebb Angster orgonák a következő templomokban találhatók:
• pécsi székesegyház,
• budapesti Kálvin-téri református templom,
• győri székesegyház,
• kassai székesegyház,
• kolozsvári református templom,
• szegedi Fogadalmi templom.
A céget az 1896-os millenniumi kiállításon aranyéremmel jutalmazták. Angster hagyományait az 1992-ben alapított, az idős Angster József erkölcsi támogatásával létrejött Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. folytatja.