Kastély, templom, vár – Sümeg mesterhármasa
Sümeg pompás vára révén már régóta népszerű kirándulóhely, de nemrég új látványossággal gazdagodott a város: több éves felújítás után megnyílt a Várhegy aljában álló díszes, barokk Püspöki Palota.
Nem csoda, ha néhányan értetlenül kapják fel a fejüket, mit keres egy püspöki palota Sümegen, ami nem egy püspökség, hanem területe mindig is a Veszprémi egyházmegyéhez tartozott. A választ még a török időkben kell keresni, ugyanis miután Veszprémet elfoglalták a török hadak, a veszprémi püspökség (1993 óta érsekség) a sümegi várba költözött. Itt is maradtak majd kétszáz évig, a végvár jelentőségét csak a törökök kiűzése után veszítette el.
Fél évszázad múlva azonban Padányi Bíró Márton püspökké történő kinevezése (1745) után Sümeget választotta székhelyéül az egyházmegye, Veszprém helyett. A nagyon elhivatott, sokat dolgozó püspök nem érezte ugyanis jól magát Veszprémben – kemény vonalas, ellentmondást nem tűrő katolikusként gyakran összetűzésbe került a reformáció szellemét már magáénak tevő környezetével. Eredetileg ő is az addigra igen megtépázott állapotban levő várba tervezett beköltözni, de annak átalakításához egyre csak késett az engedély Mária Teréziától. A püspök ekkor úgy döntött, további várakozás helyett inkább a vár aljában álló egyemeletes kúriát nagyobbítja meg.
Az épület ekkor nyerte el ma is látható, zárt udvaros formáját. A palota külseje meglehetősen egyszerű, egyetlen jelentős dísze a főbejárat mellett álló két hatalmas Atlasz-figura. Ezek egy szép erkélyt tartanak, ahol a püspöki címer is díszeleg.
Míg a palota kívül meglehetősen puritán, az épület belsejében Padányi Bíró Márton pénzt és energiát nem kímélve rendezte be rezidenciáját. Ma már csak a Szent Mártonnak szentelt kápolna a palota egyetlen épen maradt része, ahol képet kaphatunk arról, milyen lehetett itt a 18. századi barokk pompa. Azt már csak sejthetjük, milyen csodálatos lehetett az emeleten kialakított díszterem, melynek falát egykor a környék várait (Somlót, Tátikát, Csobáncot és Sümeget), valamint Padányi püspökké váló beiktatását ábrázoló freskók díszítették. A kastély 31 termének fényét a freskók és rokokó stukkódíszek mellett az intarziás padló- és falburkolatok emelték. Bár Márton püspök nagyon büszke volt csodás új rezidenciájára, annak nyugalmát nem sokáig élvezhette, 1762-ben meghalt. Ezután a veszprémi püspökség székhelye ismét „a királynék városa”, Veszprém lett, Sümegre már inkább csak pihenni jártak az egyházmegye elöljárói.
A 2. világháború után államosított épületbe iskola és diákotthon költözött. A megváltozott funkció következtében jelentős változtatások történtek a belső térben, hiszen osztálytermeket, vizesblokkokat alakítottak ki. Az értékes freskókat lefestették, a bútorokat és a püspök híres képgyűjteményét széthordták, sőt az értékes klasszicista kályhák nagy részének is nyoma veszett.
A 2000-es években került csak az épület műemléki felügyelet alá, ekkor megújult a tető, majd a homlokzat. A palota komplex műemléki helyreállítására 2018 és 2021 között került sor.
A kurátoroknak nem volt könnyű dolguk, hiszen nemcsak a régi bútoroknak veszett nyoma, de fotók sem maradtak fent az egykori berendezésről. Ezért az egykori enteriőrt nem is próbálták rekonstruálni, inkább a kort és barokk freskófestészet világát igyekeznek megidézni.
És itt térjünk vissza egy kicsit Padányi Bíró Mártonhoz, mert személyének kulcsszerepe van a város másik fontos látnivalójának, a templomnak kialakításában. Még püspökké történő kinevezése előtt, 1741-ben a pozsonyi országgyűlésen szenvedélyes beszédben állt ki Mária Terézia mellett, amiért elnyerte a királynő jóindulatát. Püspökségének 18 éve alatt, rendkívüli energiával, mintegy 200 templomot építtetett vagy újíttatott fel. Azonban se szorgalma, se Mária Terézia szimpátiája nem segített rajta, amikor megjelentette főművének szánt könyvét, az Enchiridiont. Ebben szélsőségesen protestánsellenes nézeteket fejtett ki, és a felvilágosodás korában már túlhaladottnak tűnő elvek miatt Mária Terézia betiltotta és bezúzatta a kötetet. Ez Padányi életében és karrierjében is nagy törést okozott, és bár továbbra is püspök maradt, de visszavonulva élt szeretett városában, Sümegen. Ekkor találkozott Franz Anton Maulbertsch bécsi festővel, a barokk freskók mesterével. Őt bízta meg az általa építtetett sümegi Plébániatemplom freskójának elkészítésével, amit máig a festő egyik legszebb munkájának tartanak. A templom boltozatát és oldalfalait borító egyetlen hatalmas freskó miatt a sümegi plébániatemplomot „a magyar rokokó Sixtus-kápolnájának” is nevezik.
A Püspöki Palota tárlata, amely a „Mennyei ügyek” címet kapta, az építtető püspök, Padányi Biró Márton élete mellett ezen osztrák festő sümegi munkásságát mutatja be. A Plébániatemplom fantasztikus freskóegyüttese „néma prédikáció” néven vonult be a művészettörténetbe. Ebben keltette életre a zseniális rokokó festő azokat a víziókat, melyeket a püspök már nem mondhatott el.
Felszínre hoznák az ókori hajóroncsot és értékes rakományát
A hajó egy, az ókorban igen értékesnek számító rézötvözetet szállított.
Képeken az ikonikus Las Vegas-i hotel felrobbantása
A Tropicanát egy ünnepség keretében semmisítették meg.
Dél-koreai írónő kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Han Kang intenzív, a történelmi traumákkal szembenéző és az emberi élet törékenységét feltáró költői prózájáért részesül a díjban.
Kivételes kincsre bukkantak a Somlón
A több ezer éves ékszer már megtekinthető.
Ókori aranymaszkokat sikerült lefoglalni
A csempészeket pont a műkincsek eladása előtt sikerült elkapni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
