Nagy Lajos király lánya, Lengyelország királynője

1399. július 17-én hunyt el Szent Hedvig magyar királyi hercegnő, Lengyelország királynője, az utolsó Árpád-házi leány.

Anjou Hedvig I. (Nagy) Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leányaként apja 1382-es halálát követően lett Lengyelország királynője.
I. Lajos halála után az özvegy Erzsébet királyné és a magyar nemesek Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték. (A lengyel rendek Nagy Lajos halála után attól féltek, ha Mária ül mindkét ország trónján, akkor apjához hasonlóan Magyarországon tartja majd udvarát.)
1384. október 15-én Hedviget Jadwiga néven Lengyelország királynőjévé koronázták. A lengyelek azzal a feltétellel választották királynőjükké, hogy feleségül megy Jagelló Ulászlóhoz, az akkor még pogány litvánok fejedelméhez. Így a korábbi, Magyarországgal közös államalakulatnál nagyobb területű unió jöhet létre. A nagyfejedelem megígérte, hogy a litvánok felveszik a kereszténységet.
„A lengyel házassági ajánlat mindkét félnek előnyös volt: Lengyelország szövetségesre tehetett szert a Német Lovagrenddel szemben, a litván uralkodóház számára pedig a nyugati rítus szerinti megkeresztelkedés nemcsak rangemelkedést jelentett, hanem egyben védettséget is biztosított a Német Lovagrenddel és a moszkvai uralkodókkal szemben. Ennek értelmében 1385. augusztus 14-én Lengyelország és Litvánia megkötötte a krewói uniót. Jagelló a Hedviggel kötendő házasság reményében vállalta, hogy keresztény hitre tér – egyben országát is megtéríti –, és az uralma alatt álló területeket egyesíti Lengyelországgal. A krewói unió tehát megteremtette a lengyel–litván perszonáluniót, bár a dinasztia litván ága még sokáig elzárkózott attól, hogy egy korona alatt egyesüljön a két ország” – írja Bagi Dániel a Hedvig királynő – az Anjou-ház trónöröklése Lengyelországban című tanulmányában.
Hedviget tehát a pogány Jagelló Ulászló litván nagyfejedelemhez, későbbi lengyel királyhoz adták nőül, akit bár személyesen nem szeretett, de szívesen vállalta a házasságot a lengyel nép érdekében. A történelem Hedvig nevéhez köti Litvánia megtérítésének kezdetét, valamint a krakkói egyetem (középkori elnevezéssel studium generale) működésének szorgalmazását.
„Jagelló Ulászló és Hedvig házassága sokáig gyermektelen maradt, 1399-ben született meg
egyetlen gyermekük, Erzsébet Bonifácia, aki azonban néhány hetes korában meghalt. A gyermekszülést maga Hedvig sem élte túl, feltehetően gyermekágyi lázban halt meg 1399. július 17-én. Halálával nőágon is véget ért a Piastok uralma Lengyelországban, és a lengyel trón végleg a Jagellókra szállt. A Hedvig halála után még 35 évet uralkodó Ulászló királynak három további házassága volt, ám csak a negyedikből születtek meg az olyannyira várt férfi utódok” – utal a tanulmány a mindössze 26 éves királynő halálának körülményeire, hozzátéve, hogy végrendeletében a teljes személyes vagyonát a krakkói egyetemre hagyta, amely ennek köszönhetően vált a 15. század végére az egyik legismertebb és leglátogatottabb európai intézményévé.
A királynő okos, művelt asszony volt, aki élete során szívén viselte a betegek, az árvák, a szegények, az elesettek sorsát, templomokat, kórházakat hozott létre. A keresztény hit terjesztésére Prágában kollégiumot alapított, Krakkóban kolostort litván nővérek számára.
A krakkói egyetemen ő harcolta ki a jogi, orvosi és filozófiai fakultás mellett a teológiai kar létrehozását, amely a középkorban az egyetemi rang feltétele volt.
Kultusza halála után azonnal megkezdődött, szentté avatási eljárása 1426-ban indult meg, de politikai okokból sokáig elhúzódott. II. János Pál pápa 1979-ben boldoggá, majd 1997-ben szentté avatta. (Érdekesség, hogy II. János Pál pápát Anjou Hedvig védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek az ünnepén, október 16-án választották meg az egyház fejévé.) A lengyel nép Jadwigát már életében édesanyjának hívta, halála óta pedig szentként tiszteli.
2002-ben Magyarország Szent Hedvig jobb keze középső ujjának egy csontszilánkját kapta meg Lengyelországtól (ezen az ujján viselte jegygyűrűjét), az ereklyét Egerben, a ferencesek Szent Hedvig-templomában őrzik. Vácott a fehérek templomának oldalhomlokzatán egy kút felett magasodik szobra.
Szent Hedvig Halála nemcsak az Anjou-ház magyar királyi ágának, hanem az Árpád-ház leányági kihalását is jelentette.