Ókori építmény bukkant elő egy kiszáradó folyóból

Az extrém szárazság miatt ismét láthatóvá váltak a Nero híd (Pons Neronianus) maradványai a Tevere (Tiberis) folyóban – számol be a Live Science. A történelmi aszály Olaszország-szerte problémát okoz, az ország leghosszabb folyója, a Pó különösen súlyosan érintett. Ebből a folyóból a közelmúltban egy, a második világháború idején elsüllyedt hajó bukkant elő.

Nero a világtörténelem egyik legnegatívabb megítélésű személye. A Római Birodalom ötödik császára időszámítás szerint 54 és 68 között ült trónon, uralmára átgondolatlan költekezések, belső problémák és zsarnokság volt jellemző. Miután szinte mindenki szembefordult vele, 68-ban öngyilkos lett.

Robert Coates-Stephens, a Római Brit Iskola régésze szerint a híd maradványai mindig láthatóvá válnak, amikor hosszabb ideig nem hullik csapadék, a Tevere szintje pedig nagyon alacsony. Nicholas Temple, a London Metropolitan University építészettörténésze kiemelte, a híd eredete bizonytalan, de valószínűleg már Nero előtt létezett, a Pons Neronianus valójában egy korábbi átkelő felújításával jöhetett létre. Maga a Nero híd megnevezés először a 12. századból ismert.

Rabun Taylor, az Austini Texasi egyetem klasszika-filológia professzora szerint a híd nem túl szerencsés helyre épült, egy szűk, ártéri kanyarban emelték fel. A folyókanyarulatok az üledéken átvágva hajlamosak vándorolni és alakot váltani, emiatt partjaik és a hídfők elválhatnak egymástól.  Mint hozzátette, ez történhetett a Nero híddal is valamikor a 200-as évek közepén.

A Pons Neronianus Rómát egy olyan területtel kötötte össze, amely a korszakban nem volt túl fejlett. Az egyik oldalon a Mars-mező (Campus Martius) feküdt, ahol ekkoriban már álltak középületek, és katonai felvonulásokat is rendeztek itt. A másik oldalon, a Vatikán területén ekkoriban főként magánépületek voltak, a fejlődés jóval később kezdődött meg.

Temple szerint a híd ennek ellenére történelmi jelentőségű, stratégiai és szimbolikus szempontból is fontos volt. Az építmény közel feküdt egy olyan területhez, ahol a római csapatok gyülekeztek, illetve felvonultak, és feltételezhető, hogy ilyenkor a hídon is áthaladtak. A kutató hozzátette, a Pons Neronianuson rabokat is szállíthattak, itt kísérhették át például a megláncolt Szent Pétert a Vatikán területére. Boatwright úgy gondolja, a klímaváltozás miatt a híd egyre gyakrabban válhat láthatóvá.