Az első világháború kirobbanása

2022.07.28.Jeki Gabriella

National Geographic Magyarország

1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenetet küldött Szerbiának.

Az első világháború volt – már nevéből adódóan is – az első világméretű, tehát a világ minden tájára kiható konfliktus az emberiség történetében. Összesen harminchárom ország vett részt benne.

„Az 1910-es években a Balkán – azt követően, hogy felszabadult a török uralom alól – a nagyhatalmak érdekellentéteinek ütközőpontjába került, mert politikai és gazdasági terjeszkedés lehetőségét látták benne. 1914. június 28-án egy Boszniában tartott hadgyakorlat alkalmával Szarajevóba érkezett Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége. Egy szerb merénylő, Gavrilo Princip megölte őket. A Monarchia ezt követően Szerbiától követelt elégtételt, de az ország elutasította a Monarchia részvételét a merénylet körülményeinek a kivizsgálásában. Mindez jó ürügyül szolgált a háború kirobbantásához. Bécsben és Berlinben is háborút akartak. A merénylet után pontosan egy hónappal, a Monarchia hadat üzent Szerbiának, majd Németország hadat üzent Oroszországnak. Németország augusztus elejére már Franciaországgal és Belgiummal is hadiállapotban volt, az Egyesült Királyság szintén hadat üzent Németországnak, majd – Franciaországgal együtt – a Monarchiának is. 1914 őszére az emberiség addigi történetének legnagyobb háborúja bontakozott ki” – írja Szilágyi-Kiss Hajnalka Az I. világháború hadműveleti változásai című tanulmányában.

Az Achille Beltrame által készített illusztráció, amely 1914. július 12-én jelent meg a Domenica del Corriere című hetilapban

Forrás: Wikimedia Commons/Achille Beltrame

De mi is történt pontosan 1914. július 28-án? A merénylet helyszíne Bosznia-Hercegovina fővárosa, Szarajevó volt, amit 1908-ban csatoltak az Osztrák–Magyar Monarchia területéhez. Ez természetesen számos ellentétet hozott a felszínre, így hamarosan összecsaptak a dinasztikus és birodalmi érdekek. Szerbia közben megnövekedett területtel és hatalmi törekvéseivel folyamatosan konfliktusban állt a Monarchiával.

„A Ferenc Ferdinánd, a Monarchia trónörököse és felesége elleni merénylet Szarajevóban, Bosznia fővárosában 1914. június 28-án a szerbek gyásznapján (az önálló középkori szerb állam megszűnésének emléknapján) történt. Ezt jelentette a szerbeknek Szent Vitus napja, azaz a Vidovdan. A hadgyakorlattal, amelyen a trónörökös, mint az osztrák- magyar hadsereg főfelügyelője vett részt, éppen a rigómezei csata (1389) évfordulóján mutogatta erejét, s ezt a Boszniára áhítozó szerbek provokációnak tartották. Az erre a napra befejezett hadgyakorlat és az ezzel kapcsolatos ünnepség tehát a szerbek haragját váltotta ki, s ezért a szerb titkos szervezetek, pl. az Ifjú Bosznia, amelyhez Gavrilo Princip is tartozott, erre a napra időzítették a merényletet. A merénylettel a zsarnokölés motívumát domborították ki, hiszen a rigómezei csata veszteségét a szerbek szemében mérsékelte az a tény, hogy a török császárt a sátorba lopózó szerb dalia megölte. Minden együtt volt tehát szerintük: zsarnok és zsarnokölés” – mutatott rá Demeter Zsófia a Bory Jenő álmai a szarajevói merénylet színhelyén című tanulmányában.

Ferenc Ferdinánd és hitvese a merénylet előtt

Forrás: Wikimedia Commons/Jaroslav Brunner-Dvořák,

A világméretű katonai konfliktus négy évig tartott és mintegy 9 millió katonai emberéletet és további, körülbelül 5 millió polgári áldozatot követelt, akik a megszállások, bombázások, éhínségek, járványok következtében veszítették életüket.

#világégés #világháború