National Geographic Magyarország

Mamutleletek vallanak az ember, 37 ezer évvel ezelőtti jelenlétéről, sőt emberi tevékenység nyomait látták a csontokon a kutatók.

Jó ideje egymásnak feszülő álláspontok uralják az amerikai kontinens benépesülésének idejéről szóló kutatásokat, számos bizonyíték mutat a kb. 18-16 ezer évvel ezelőtti, néhány más bizonyíték pedig ennél sok évezreddel korábbi emberi jelenlétre.

A Texasi Egyetem kutatói a Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban mutatták be azt a felfedezésüket, amely szerint 37 ezer éve már ember vadászott a mai Új-Mexikó területén élt mamutokra. A kutatók olyan kőeszközöket, és ezekkel a csontokon hagyott nyomokat azonosítottak, amelyek szerint emberek darabolták fel a mamutokat, ám ezek a kőeszközök különböznek a mai őslakossággal később (mintegy 16 ezer éve) érkezett, és jól ismert újkőkori eszközöktől.

Csontmaradványok és kövek halomba rakódva, a felettük lévő mamutkoponya és agyar árulta el a leletek jelenlétét.

Forrás: Timothy Rowe / The University of Texas at Austin.

A kutatók a csontokra mért nagy erejű ütések okozta törések nyomát, kopott élű csontpengéket, valamint szándékos tűzrakás nyomait azonosították. Szénizotópos, illetve a csontok kollagénjén végzett kormeghatározás szerint a mamutok 36,2 – 38,9 ezer évvel ezelőtt éltek, ezzel az egyik legősibb emberi jelenlétet őrző lelőhelynek bizonyult az új-mexikói.

A leletekre meglehetősen fura körülmények közepette bukkantak rá. Egy egészen más területen kutató paleontológus, Timothy B. Rowe saját kertje végében kerültek elő a csontok, miután egyik szomszédja felhívta a kutató figyelmét a talajból kiálló agyarra, 2013-ban. Az őslénykutató ugyan sokkal ősibb, több százmillió éve élt állatokra szakosodott, de ki tudna ellenállni egy, a saját kertjében előkerülő leletnek?

Vágás- és lyukasztásnyomok, valamint ütések miatt berepedezett csontdarabok a mamut bordáján

Forrás: Timothy Rowe et al./ The University of Texas at Austin.

Amikor a kutató megvizsgálta a csontokat, arra jutott, hogy a mamut koponyáját betörték, s a csontok jó részén szándékos törés-darabolás nyomait látta, s arra jutott, hogy talán egy őskori mészárlás helyszínére bukkantak rá. Azonban hírhedten nehéz elkülöníteni az emberi tevékenység és a természetes hatásokra kialakult sérüléseket. Többek közt ez a bizonytalanság is hozzájárul ahhoz a vitához, hogy mikor is érkeztek Amerika első emberi lakosai. 16 ezer éve a Clovis-kultúra már kifinomult kőeszközöket hagyott maga után, azonban mindent, ami ennél korábbi, nehéz emberhez kötni.

Nagy felbontású CT-vizsgálatokkal olyan törésnyomokat találtak a csontokon, amelyek nagyban hasonlítanak a frissen feltört marhacsontok repedéseire, illetve olyan, jól elhelyezett lyukasztás-nyomokat, amelyek a bordák vagy a csigolyák beltartalmának kinyerésére szolgálhattak.

A lelőhely talajának vizsgálata alapján derült fény a tartósan égő tűz nyomaira, valamint más állatok csontjainak maradványai is előkerültek, többek közt halé is, annak ellenére, hogy a terep 60 méterrel van a legközelebbi folyó felett.

Genetikai nyomok (Latin-Amerika) és régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy Amerikát két népesség is meghódította, a Clovis-kultúrát képviselő, és egy őket megelőző. A kutatók úgy vélik, hogy a most ismertetett új-mexikói helyszín leletei ezt az elméletet támogatják.

#régészet