Néhány héten múlt az élete

A második világháború lezárulta után két évvel jelent meg egy ismeretlen 15 éves bakfis naplója, amely azóta is megindító és lebilincselő olvasmány, az akkori idők hű krónikása: Anne Frank ebben a naplóban meséli el 25 bujkálással töltött hónap keservét – de a mosolygós pillanatokról, a bimbózó kamaszszerelem csodálatos momentumairól is beszámol. A naplót édesapja, Otto Frank szerkesztette nyomda alá 1947-ben, egyedül ő élte túl a náci haláltábor borzalmait.

A világháború kitörése előtt a zsidó származású Frank család Németországból Hollandiába költözött. Ám a  német hadsereg bevonulása után itt is kockázatossá vált az életük, ezért a deportálástól tartva titkos menedékbe vonultak egy másik zsidó család és egy ismerős fogorvos társaságában. Anne két esztendőt töltött el egy amszterdami áruház tetőterében. Úgy hitte, senki nem ismeri búvóhelyüket, a forgószekrény mögötti ajtó titkát, mígnem egy besúgó elárulta hollétüket a Gestapónak.

1944. augusztus 4-én mindannyiukat letartóztatták és elhurcolták Auschwitzba. Anne édesanyja itt halt meg, a lányt és nővérét Bergen-Belsenbe vitték, ahol az 1945 márciusában kitört tífuszjárvány végzett a végsőkig legyengült lányokkal. A tábort 1945 április 15-én szabadították fel a britek. A másik család és a fogorvos is a egy lágerben vesztette életét.

Otto Frankot a szovjet csapatok szabadították ki, visszatért Amszterdamba, ahol korábbi segítőjük, a titkos búvóhely szervezője átadta neki Anne megtalált naplóját. Bár eleinte habozott, az édesapa végül nyomda alá szerkesztette Anne naplóját. Megjelenése komoly visszhangot váltott ki, 65 nyelvre fordították le, film is készült belőle, a teljes bevétel az Anne Frank Alapítványba folyt be. Otto Frank Svájcban telepedett le, onnan intézte az alapítvány ügyeit 91 éves korában bekövetkezett haláláig.

Forrás:
https://www.britannica.com/biography/Anne-Frank