Viking kori leletekre bukkantak Izland ősi településénél
A maradványok egy része a 10-11. századból származik, a helyszínen egy harcos sírját is megtalálták.
Gyöngyökre, ékszerekre és egyéb leletekre bukkantak a nyugat-izlandi Seyðisfjörðurnál – számol be a Heritage Daily. A település története régi időkre nyúlik vissza, abba a korszakba, amikor a vikingek megjelentek a régióban. A települést a 9. század második felében alapíthatták.
Az Antikva vállalat régészei egy több mint ezeréves tanyát tártak fel. A lelőhelyen a 940 és 1100 közötti periódusból származó struktúrákat mutattak ki, de későbbi, az 1160 és 1300 közötti időszakra datálható kiegészítések is előkerültek. A terület különlegessége, hogy a 11. században földcsuszamlások olyan rétegeket raktak le a lelőhelyen, amelyek megőrizték a régészeti és szerves anyagokat. Az Öræfajökull vulkán 1362-es kitörésével további hamuréteg került a helyszínre.
A Norvég Örökségkutatási Intézet egy ideje vizsgálja a lelőhelyet, az ásatás jelenleg is tart. A környéken korábban négy temetkezési halmot fedeztek fel. A szakértők most arra a részre koncentráltak, ahol a 12. századi Landnámabók, azaz az izlandi honfoglalás korát bemutató kézirat alapján a norvég Bjólfur megalapította a térség egyik első települését.
A csapat gyöngyöket és ékszereket tárt fel, az egyik, 10-11. századi gyöngy különlegessége, hogy a mai izlandi zászló színei díszítik – maga a zászló természetesen jóval későbbi, 1915-ben vezették be. Egy olyan temetkezési halomra is bukkantak, amely az emberi maradványok mellett többek között egy ló csontjait, egy lándzsát, vastárgyakat és egy ezüstgyűrűt is tartalmazott. A sír nagy valószínűséggel egy harcos számára készült. Ragnheiður Traustadóttir, a csapat vezetője szerint izgalmas lesz a korábbi halmokkal kontextusba tenni a mostani felfedezéseket.