Magukat fertőzték a középkori szerzetesek
A középkori kolostorokban kiugróan magas volt a parazitafertőzések aránya.
Egy új tanulmány alapján a középkori szerzetesek körében meglehetősen gyakoriak voltak a paraziták – számol be a BBC. Ez meglepő, hiszen a közösségek számára adott volt a kézmosás lehetősége és a latrinákhoz való hozzáférés.
A szakértők Cambridge-ben előkerült felnőtt csontvázakat elemeztek. A maradványok azt sugallják, hogy a barátok körében kétszer gyakoribbak voltak a bélférgek, mint a városlakóknál. A kutatók arra a következtetésre jutnak, hogy ennek hátterében a kolostor kertészeti szokásai állnak: a szerzetesek saját ürüléküket használták fel trágyaként.
Tianyi Wang, a Cambridge-i Egyetem munkatársa szerint a ostorférgek okoztak a legtöbbször fertőzést, de orsóférgeket is kimutattak. „Mindkettő a rossz higiénés körülmények között terjed” – tette hozzá. A középkori településeken a higiénia alapját a pöcegödrök jelentették, a rendházakban viszont gyakran adottak voltak a vízrendszerek, ide értve a latrinák öblítőjét és a kézmosó eszközöket.
A csapat 19 szerzetesnél és 25 helyi személynél analizálták a medence környékéről gyűjtött talajmintákat. Az adatok alapján a barátok 58 százaléka volt fertőzött, a városiak esetében az arány 32 százalék volt. Az eredmények összhangban vannak a korábbi tanulmányokkal, a középkori kolostorokban az élősködők igen gyakoriak voltak.
Az Ágoston-rendi szerzetesek holttestét az 1280-as évektől kezdődően temették el a rendház temetőjébe, a városlakók maradványai a 12-14. századból származnak. A források azt mutatják, hogy a korabeli orvosok ismerték a parazitaproblémát. Egy John Stockton nevű, 1361-ben meghalt orvos úgy gondolta, hogy a férgek nyálkából jönnek létre, kezelésként keserű gyógynövényeket írt fel.
Több száz éves sírok bukkantak elő az olvadó permafrosztból
A klímaváltozás miatt felenged Svalbard korábban fagyott talaja, ami komoly fenyegetést jelent a régészeti anyagokra.
Képeken az olaszok egyik legvadabb hagyománya, az ivreai narancscsata
A karneválszezon végéhez közeledve az észak-olaszországi Ivrea bájos utcái és piazzái valóságos csatatérré alakulnak, ahol a citruslövedékekkel felszerelt és adrenalintól fűtött városlakók elszánt küzdelme egy középkori lázadást kelt életre.
Titokzatos oltárt rejt ez az óceánparti barlang
Lisszabontól 30 km-re délre, az Arrábida hegyeinek tövében alakult ki az természetes barlang, amely az Atlanti-óceánra néző Lapa de Santa Margarida oltárt rejti.
Középkori épületeket és temetőt tártak fel Szegeden
Egy kifejezetten ritka, sértetlen állapotú tárgy is előkerült.
Elveszett várost találtak Thaiföldön
A kutatók Nakhon Ratcsaszima belvárosában észlelték egy korábbi település nyomait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
