Az egyik legrégebbi magyar ünnepnap története

Szent István a magyar államiság jelképe, akinek személyéhez legendák sora kötődik. Magyarország első királyának legfőbb történelmi érdeme a magyar állam megalapítása, kiépítése, megszilárdítása és európai integrálása, sikereinek titka egyensúlyteremtő képességében rejlett. Ünnepe a világegyházban augusztus 16., Magyarországon augusztus 20-a, ami nemzeti és hivatalos állami ünnep is egyben.

Most induljunk képzeletbeli időutazásra az MTI által összeállított anyaga segítségével, és nézzük, hogyan lett ez a dátum az egyik legrégebbi magyar ünnepnap:
• a későbbi Szent István 969-ben született Esztergomban Vajk néven;
• Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta;
• Géza a fiát a bajor herceg nővérével, Gizellával házasította össze;
• István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat (Koppány ezt fegyverrel próbálta megakadályozni);
• István 1000 karácsonyán (vagy más források szerint 1001. január 1-jén) koronáztatta meg magát Esztergomban;
• az uralkodó rakta le a magyar állami és egyházi szervezet alapjait;
• kijelölte a királyi birtokok székhelyeit;
• létrehozta a várispánságokat (ezzel megalapozta a megyerendszert);
• kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt;
• kiadta első törvénykönyvét;
• megalapította az esztergomi érsekséget és a püspökségeket (latin szertartásrenddel), de engedte a görög rítust is;
• megújította a 996-ban alakult pannonhalmi apátság kiváltságait, bencés monostorokat alapított (ezek idővel az írásbeliség műhelyeivé váltak);
• 1003-as erdélyi hadjáratában leverte nagybátyja, Gyula hadait;
• húgát a kabar vezérhez, Aba Sámuelhez adta, így létrejött az egri püspökség;
• 1009-ben alakult meg a pécsi, majd a kalocsai püspökség (utóbbiból érsekség lett);
• elrendelte, hogy a termés tizedét az egyháznak kell beszolgáltatni;
• állandó harcok közepette őrizte meg a magyar állam határait;
• zarándokutat nyitott a Dunántúlon Jeruzsálem felé;
• összeállította az erkölcsi kérdések taglalását és uralkodói erények felsorolását tartalmazó Intelmeit a fia, Imre számára;
• az 1030-as években adta ki második törvénykönyvét: a közrend és a magántulajdon megszilárdítására, a királyság és az egyház megerősítésére törekedett;
• tiltotta az emberölést, a lopást, a gyújtogatást, a király elleni összeesküvést;
• kötelezte a lakosságot a templomba járásra, a vasárnapi munkaszünetre, böjtre, gyónásra;
• templomokat építtetett.

Első királyunk 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. I. Istvánt a székesfehérvári bazilikában temették el, akit közel ötven évvel később, 1083. augusztus 20-án a lovagkirály I. László emeltette oltárra, azaz tette az egyház szentjévé fiával, Imrével és Gellért püspökkel együtt.