Az Első Magyar Királyi Zálogház

A mai Bizományi Áruház Vállalat jogelődje tartalmát tekintve a zálogtárgyak kezelésével, őrzésével valamint felvételével kapcsolatos körülményeket szabályozta. Tette mindezt olyan részletességgel, hogy ma is ez képezi a záloghitelezés működésének alapjait.

A Habsburg-házból származó német-római császárnő és magyar királynő 1773. augusztus 23-án Pozsonyban alapította meg hazánk legnagyobb múltú, jogfolytonosan működő vállalkozását, az Első Magyar Királyi Zálogházat. Mária Terézia egykori elgondolása a mai napig él: BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. néven működik. Az 1773-as díszes, királyi alapítólevél latinul íródott, amit az uralkodó a kézjegyével látott el, majd bőrkötésbe rejtették, nagy királyi pecséttel. Az Első Magyar Királyi Zálogház a kezdetektől fogva a magyar zálogpiac vezető szereplője, de szintén az első helyen áll a műkereskedelem ékszer-, ezüst-, arany- és műtárgyszegmenseiben – írja BÁV ART online portálja.

Az bécsi mintára 1773-ban Pozsonyban megnyílt Első Magyar Királyi Zálogház székhelyét 1787-ben Budára helyezték át.

A zálogházakról szóló tudományos diákköri dolgozat szerint az intézmény felállításának oka az uzsora megszüntetése volt. Mivel abban az időben sem bank sem takarékpénztár nem működött, kézizálogra csak magánszemélyek kínáltak kölcsönt, így aránytalanul magas kamat megfizetésére kötelezhették a szorult helyzetbe került adóst.
A pozsonyi zálogház pecsétes kiváltságlevele 10 latin nyelvű, húsz kutyabőr oldal terjedelmű, aranyozott bőrborítású, melyet az uralkodó kézjegyével látott el. A dokumentum prológusa szól az intézmény megteremtésének fontosságáról. A cél az üzérkedők, uzsorások törvények közt tartása a szegény nép javának szolgálata.