Fotópályázat tudományos kutatások képeiből
Egy tudományos kutatást illusztráló felvételnek nem kell unalmasnak vagy épp csúnyának lennie, sőt, az izgalmas témákat esztétikusan is meg lehet örökíteni.
A BMC Ecology and Evolution folyóirat egy olyan fotópályázatot hirdetett, amelynek résztvevői azok a kutatók voltak, akik a tudományos kutatómunkájuk során készült képeikből kívántak nevezni. Négy kategória állt ehhez rendelkezésre: Kapcsolatok a természetben, Veszélyben a biodiverzitás, Közelkép az életről, Zajlik a kutatás. A győzteseket a tudományos folyóirat szerkesztői választották ki a beküldött pályaművekből, fontos szempont volt, hogy a képek által elmesélt történetnek tudományos értéke legyen.
A 2022-es verseny abszolút győztese egy olyan légy fotója (nyitóképünk), amelyet egy „zombigomba” támadott meg. Roberto García-Roa fotója bemutatja, amint a gomba termőtestei egy légy maradványából kitörnek.
A Kapcsolatok a természetben egy csonttollú és egy berkenyefa kapcsolatát mutatja: Alwin Hardenbol felvételén a madár épp felreppen csőrében egy bogyóval, amely a kedvenc elesége e fajnak, a berkenyék után nagy távolságokat is képesek röpülni. A bogyók magas cukortartalma miatt a termés egy idő után fermentálódik, s a benne lévő alkohol a madarakra is hat. Nem csoda, ha a csonttollúak az evolúciójuk során meglehetősen nagy májat fejlesztettek ki.
Ugyanezen kategória második helyezettjén keresztül azt érthetjük meg, hogy a természetes kiválasztódás és a szexuális szelekció egymás ellen hatnak. Alexander T. Baugh felvételén a denevér (Trachops cirrhosis ) a nászénekét zengő békára pont annak éneke alapján talált rá. E denevérfaj békákra specializált, olyannyira, hogy a nyálában még a béka bőrében lévő méreganyagot semlegesítő vegyület is van.
A Veszélyben a biodiverzitás kategória nyertes felvételét Samantha Kreling készítette, egy hatalmas majomkenyérfa és az elefántok csoportja a szomjúságról vall. Az elefántok rendszeresen lehántják a baobab kérgét, s a benne tárolt vízhez így hozzá tudnak férni, a fák kérge azonban gyorsan regenerálódik, ám a klímaváltozás veszélye sajnos rájuk is leselkedik. Könnyen lehet, hogy az évezredekig élő baobab eltűnhet, ez pedig az elefánt számára is végzetes lehet.
A kategória második helyezését Lindsay Swierk nyerte el. A korábban érkező tavasz számos élőlényt kihívások elé állít, így az észak-amerikai erdei békát (Rana sylvatica) is. A (túl korai) tavaszi olvadásból létrejövő kis tavacskák szolgálnak szaporodó helyül, ám egy-egy későbbi fagy során az állatok befagynak a vízbe, csapdába esnek, s nemcsak a béka, hanem a következő – még peteként létező – generáció is elpusztul.
A Közelkép az életről kategória nyertese Brandon André Güell egy dél-amerikai levelibéka-féle (Agalychnis spurrelli) petéiben fejlődő utódait mutatja be. A peték 6 nap után kikelnek – ha szerencséjük van, s addig nem eszi meg őket egy ragadozó, vagy valami más veszély nem csap le rájuk. E békafaj egyedei megfelelő esős időjárás esetében összegyűlnek és rohamszerűen sok százezer petét raknak le egy helyen. A peték jelentős része sose éri meg a kikelést, ám időnként a ragadozók okozta fenyegetés hatására képesek előbb is kikelni.
A kategória második helyezettje akár ismerős is lehet olvasóink számára is, mi is írtunk arról a gyíkról, amely a víz alá menekül ragadozói elől. Lindsay Swierk felvételén vele találkozhatunk ismét, a kis anolisz orrán a víz alatti légzés során használt levegő buboréka látható.
A Zajlik a kutatás kategóriában Jeferson Ribeiro Amaral felvétele kapta az első helyezést, a képet még a covid pandémia idején végzett terepi munka során készítette. A kutatók azt vizsgálták, hogy a mezőgazdaság negatív hatásait képesek-e ellensúlyozni a szántóföldeken meghagyott magányos fák s az esős évszakban a mellettük kialakuló ideiglenes tavacskák. A kép azt hivatott bemutatni, hogy a kutatók minden negatív körülmény ellenére is a munkájuknak szentelik életüket.
A kategória második helyezését Brandon André Güell kapta, a képen a korábban már bemutatott békafaj petéinek „szülei” körében látható a fiatal tudós. A pálmaleveleket ellepték a levelibékák, amelyek a csapadék érkeztével szaporodási lázban égtek. A kutató a békák szaporodásának alkalmazkodóképességét mérte fel.