Ősi keveredésekről árulkodnak az emberi koponyák

Egy ideje tudjuk, hogy a neandervölgyiek génjei a mai populációkban is jelen vannak. Egy új tanulmányban a szakértők őskori koponyák szerkezetét vizsgálva erősítik meg azt az elképzelést, mely szerint a keveredés többnyire a Közel-Keleten zajlott – számol be az Észak-Karolinai Állami Egyetem oldala.

Steven Churchill, a Duke Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint az ősi DNS forradalmat hozott az emberi evolúcióval kapcsolatos gondolkodásban. Mint hozzátette, az evolúcióra gyakran faként gondolunk, ugyanakkor már kezdjük megérteni, hogy valójában patakokról van szó, amelyek hol összefolynak, hol szétválnak. Ann Ross, az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatója szerint munkájuk segíthet jobban megérteni a patakok találkozását.

Churchill kiemelte, a helyzet nagyon bonyolult. „Tudjuk, hogy volt kereszteződés. Úgy tűnik, hogy a modern ázsiai populációk több neandervölgyi DNS-sel rendelkeznek, mint a modern európai populációk, ami furcsa, mert a neandervölgyiek a mai Európa területén éltek” – mondta a szakértő. Ez arra utal, hogy a neandervölgyiek akkor keveredtek őseinkkel, amikor azok elhagyták Afrikát, de még mielőtt elérték volna Ázsiát.

Ross szerint az arc morfológiáját elemezve követték nyomon a populációk mozgását és interakcióját. Az eredmények azt mutatták, hogy a Közel-Keleti földrajzi és evolúciós szempontból egyaránt fontos kereszteződés volt.

A csapat az agyat és az arcot határoló fejrész morfológiáját vizsgálta az elérhető szakirodalom felhasználásával. Az elemzés 13 neandervölgyit, 233 ősi és 83 modern embert érintett. A szakértők az emberi arcot befolyásoló környezeti változókkal is számoltak. Az eredmények alapján az arcvonásokra nagyban hatott az éghajlat, emiatt pedig a genetikai befolyást is könnyebb volt elkülöníteni. Ily módon a neandervölgyiekkel való keveredés nyomai is kirajzolódtak.