Új vizsgálat írhatja át a krétai civilizáció történetét

Egy új tanulmányban a kutatók krétai tárgyakat elemezve cáfolnak egy régóta elfogadott, a helyi bronzkori társadalom átalakulására vonatkozó elképzelést – számol be a Heritage Daily. 3500 éve a sziget komoly kulturális változásokon esett át: új nyelv és gazdasági rendszer jelent meg, emellett a temetkezési és öltözködési szokások is átalakultak.

Nagyjából ezzel egy időben Kréta számos fontos települése elpusztult, a híres knósszoszi palotában pedig harcosok sírjai jelentek meg. A szakértők arra jutottak, hogy a változások egy mükénéi invázió következményei.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a kép összetettebb, mint korábban hittük” – mondta Tristan Carter, a McMaster Egyetem munkatársa és a publikáció vezető szerzője. Mint hozzátette, a teljes körű kulturális változás helyett az állítólagos támadás utáni folytonosság nyomaira bukkantak. Az új gyakorlatok elterjedését külső erők, így egy invázió vagy migráció indíthatja be, de ismernek olyan példákat is, amikor a helyiek idegen szokásokat vesznek fel, hogy kitűnjenek.

A kutatók mindennapi, a kultúra valódi karakterébe jobb bepillantást adó szokásokat vizsgáltak. A csapat obszidiánból készült bronzkori leleteket elemezett, és megállapította, hogy alapanyaguk a Kükládokhoz tartozó Mílosz szigetéről származik. Carterék a készítési módot is felmérték, és megállapították, hogy a korabeliek őseikhez hasonlóan éltek, életmódjuk jelentősen eltért a korabeli görög szárazfölditől.

Carter szerint a populáció nagy része helyi, minószi származású maradt. Ez még nem jelenti azt, hogy nem volt invázió, a politikai helyzet viszont a véltnél összetettebb lehetett, és sok térségben jelentős maradt a demográfiai folytonosság. Az elit megpróbált a mükénéi szokásokhoz igazodni, a népesség nagy része viszont nem igazán változtatott életmódján.