A sportoló, aki Siófok és Füred között átúszta a Balatont
Szekrényessy Kálmán 1880. augusztus 29-én átúszta a magyar tengert: Siófokról indult és Balatonfürednél ért partot.
Nem csupán a Balaton és Magyarország, de egész Európa kiemelkedő sportolója, az MTK sportklub és az első magyar úszóegyesület a Magyar Úszók Egylete alapítója.
„Délelőtt 11 óra 7 perczkor indult s délután 5 óra 52 perczkor ért a füredi uszodához. A Balatont 1837-ben báró Wesselényi Miklós úszta át, de nem Füred és Siófok közt, hanem Füredtől Tihanyig, körülbelül a tihanyi templom alján érvén a szárazföldet. Wesselényi a vizi utat, mely körülbelül 1 mértföldnyi távolság, 3 óránál valamivel több idő alatt tette meg. Később többször voltak ott úszók, kik oly messze úsztak be a Balatonba, hogy puszta szemmel már nem voltak láthatók, de egyik parttól a másikra átúszni senki sem próbált. 1871 nyarán Szaló Imre veszprém megyei alügyész egy csónak kíséretében Füredről szintén átúszott Tihanyba a barátlakásnak nevezett sziklaüregekig. E vizi utat mintegy 3 óra alatt tette meg s időközben nem pihent többet, csak mig a kisérő csónakban levő kulacsból két izben egyet-egyet húzott. Ez ut mintegy 4-5 száz öllel vagy tán többel is rövidebb, mint Wesselényi utja volt. Szekrényessy utja Siófoktól Füredig rézsut irányú és 9800 öl, de legalább 500 ölnyi félreuszás is történt. Nem csoda, hogy sokan kételkedtek a kísérletben s a fogadások nagy összegekben járták. Hozzá a Balaton nagyon szeszélyes viz, mely gyakran minden szél nélkül is erős hullámzásban tör ki. Aug. 29-én is hullámokat vert, s ezért Szekrényessy nem a füredi partról indult, mint tervezte, hanem Siófokról. Ekkép a hullámok nem szemközt csapdosták” írta 1880. szeptember 5-én a Vasárnapi Újság Szekrényessy Balaton-átúszásáról.
Hozzáfűzték azt is, hogy „a bátor és edzett úszó több lapban saját maga beszélte el úszása történetét”, amiből a lap is idézett röviden.
„A fődolog az volt ugy mond hogy a viz ne legyen hidegebb 18 foknyinál, s erre kellett négy hétig várakoznia. Az úszás előtt megolajozta magát. A vizben a harmadik tempónál a baloldalban erős nyilalása támadt, mely egy egész óráig tartott; aztán a jobboldalra ment át, de végre egészen megszűnt, s csak ekkor kezdhetett a valódi úszáshoz. Több csolnak kisérte Siófoktól. Egy nagy ladikban, melyet öt markos evezős hajtott, ültek az ellenőrök, Pázmándy Béla, Labres Armand főhadnagy és az úszó sógora, Bisell Gyula. A Balaton hosszú és magas hullámokban zajlott. Tizenkét óra körül a viz csöndesült. A tó közepén már egészen elsimultak a hullámok. Körülbelül 3 óra tájban az úszó némi fázódást érzett, de ez néhány erősebb tempó után megszűnt. Három óra körül érkeztek az úszó elé Füredről az első ladikok, s kezdtek feltűnni a vitorlás csolnakok. Mindig több és több csolnak jött, s a legszebben Andley Gosling angol konzul és családja jött az úszó elé. A viz ismét hullámzani kezdett, mire a ladikok egy része visszasietett a partra. Meglehetős erős hullámzás közt ért Szekrényessy a füredi partra, hol nagy sokaság várta és éljenezte. Huray és Engel orvosok azonnal gondjaik alá vették, megvizsgálták és semmi nyugtalanitó jelt nem tapasztalván, miután Szekrényessy egy falat kenyeret evett, gyorsan felöltözködött, és sietett a partra, honnan aztán félórai pihenőre tért” – jegyezte az első Balaton-átúszással kapcsolatban a Vasárnapi Újság.
Szekrényessy Kálmán tehát 6 óra 45 perc alatt teljesítette a távot, ami Siófok és Balatonfüred között 14 kilométert jelent, miközben a víz 17 fokos volt.