A magyar Országház elismert tervezője
1902. augusztus 31-én hunyt el Steindl Imre, magyar építész, a magyar Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Az építész szakma ma is csak „a múlt időknek reánk maradt céhmestere”-ként emlegeti, munkásságát nem csak hazánkban, hanem nemzetközi körökben is elismerték. Steindl Imre neve összeforrt főművével, az Országházzal, bár annak teljes befejezését nem érhette meg. Budapest egyik legismertebb középületét a köznyelvben csak a Parlamentként emlegetik, amely az úgynevezett historizáló eklektika jegyében született. Steindl Imre megvalósult terve barokk alaprajzú és tömeghatású épület, ami részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Európa egyik legimpozánsabb, monumentális építménye nem mellesleg a kontinens első távfűtött épülete. Az épület felépítéséről az Országgyűlés alkotott törvényt 1880-ban, ami alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben.
A tizenkilenc épületterv közül Steindl Imre kapott lehetőséget a végleges terv kidolgozására. Ennek az elfogadásáig azonban még hosszú út vezetett, amiről a Vasárnapi Újság így számolt be: „Az albizottság érintésbe tette magát a tervezővel, ki aztán háromszor dolgozta át tervét az albizottság kivánata szerint. Az így átdolgozott tervezetet a nagy bizottság is elfogadván, az törvényjavaslat alakjában e tavaszon az országgyűlés elé terjesztetett. Mind a képviselő-, mind a főrendiházban beható vita fejlett ki a törvényjavaslat fölött. Különösen a stil megválasztása és a terv költséges volta ellen emeltetett kifogás. Steindl terve ugyanis góth stílben van tartva, melyet sokan inkább helyénvalónak tartottak volna valamely nagyobbszerü székesegyháznál, vagy tudományos czélra használandó intézetnél, de nem a népszabadság templománál, melynek nem sötét, nem komor, hanem inkább derült hangulatot kellene költeni a szemlélőben. Kifogásoltatott az, hogy a góth épület különálló jellegével rontani fogja a renaissance-stilben épült Dunapart öszhangját, hogy továbbá alig levén előtere a Duna felé, mig egyrészt akadályozni fogja a közlekedést, másrészt épen főhomlokzata felől nem nyújt kellő áttekintést. Aki egészében látni akarja, hajóra kell szállania, vagy a budai, oldalra átmennie, akkora távolból pedig elvész a góth építészet minden ornamentikái előnye, mely épen a részletek által érvényesül.”
A honatyák végül mégis úgy döntöttek, hogy egy nagyszerű, monumentális épületet szeretnének emelni, „mert egy nemzet sok századokra csak egyszer épít törvényhozásának házat”.
Steindl Imre 1839. október 29-én született, apja Steindl Károly jó nevű ékszerész volt. Tanulmányait a budai műegyetemen végezte, majd Bécsben tanult, itt lett a gótika rajongója. Steindl 1869-től a budai műegyetem helyettes, majd 1870-től rendes tanára lett, így számos kortársával ellentétben nem kellett magánmegbízatásokra elapróznia tehetségét, bérházakat szinte alig tervezett.
Sajnálatos módon az Országház avatását nem érhette meg, 1902 augusztus 31-én – 62 éves korában – elhunyt.
Steindl Imre nevéhez emellett számos épület tervezése, felújítása fűződik:
• A pesti (budapesti) Új Városháza, (Budapest V., Váci u. 62–64.),
• Kereskedelmi és Iparbank,
• Agorasztó-ház (V. Kecskeméti u. 3.),
• Budapesti Margit-híd hídfői,
• Budapest, SZIE Állatorvos-tudományi Kar (ma: Állatorvostudományi Egyetem) 19. századi épületei (Budapest VII. István utca 2.),
• Budapest VIII. Múzeum krt. 6-8., József műegyetem, (ma Múzeum körúti egyetemi épületek, ELTE Természettudományi Kar, illetve Bölcsészkar),
• Országház,
• Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom, Budapest VII.,
• Rakovszky Géza kocsóci kastélya a mai Szlovákiában,
• az aradi Városháza,
• Buda Gyulay-mauzóleum, (budai régi vízivárosi katonai temető),
• Az erdélyi Vajdahunyad várának felújítása (Schulcz Ferenctől vette át annak halála miatt),
• Szegedi ferences templom felújítása,
• Kassai Szent Erzsébet-dóm felújítása,
• Iglói templom felújítása,
• Bánfai templom felújítása egyszerű neogótikus stílusban,
• Jáki templom felújítása,
• Debreceni Grand Hotel Aranybika átépítése,
• A mai Burgenland tartományban található máriafalvai római katolikus templom felújítása neogótikus stílusban, pécsi Zsolnay-majolikából készült főoltárral,
• Bártfai Szent Egyed-templom újjáépítése.
A világ legősibb erődjére bukkantak Szibériában
Úgy tűnik, a vadászó-gyűjtögető közösségek is létrehoztak igen komplex struktúrákat.
Több száz éves palotát talált egy amatőrökből álló csapat
A maradványok az egyik csapattag kertjében kerültek elő.
Ritka, ókori sírt találtak Kínában
A nyughely egyik különlegessége, hogy konkrét datálása is ismert.
Megtalálhatták a legészakibb kőkori temetőt
A szakértők egy finnországi lelőhely gödreit vetették elemzés alá.
Középkori kódexet azonosítottak Kolozsváron
A tudományos közösség számára eddig ismeretlen középkori kéziratot azonosítottak Kolozsváron, a kódexet korábban a Szent Mihály-plébánián őrizték, innen került át a levéltárba - erősítette meg az MTI-nek 2023. december 5-én László Attila főesperes-plébános.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
