Antiszemita vérengzés áldozataira bukkantak egy középkori kútban

Egy új tanulmány alapján egy középkori pogrom áldozatai azok a felnőttek és gyermekek, akiknek maradványait az angliai Norwich egyik középkori kútjában találták meg – számol be a The Guardian. A felfedezés nemcsak a korabeli antiszemitizmus, hanem az askenázikra jellemző genetikai rendellenességek alaposabb megismerésében is segíthet.

Dr. Selina Brace, a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa szerint 12 évvel az első vizsgálat megkezdése után, források, régészeti leletek és genetikai elemzések segítségével sikerült jobban megérteni a történelmi bűntényt, egyben szekvenálni egy zsidó közösség eddigi legkorábbig genomjait. A 17 személy csontjait 2004-ben fedezték fel egy építkezést megelőző feltáráson.

A maradványokon nem mutattak ki sérüléseket, ezért éhínségre vagy betegségre gyanakodtak, a későbbi vizsgálatok, illetve a 12-13. századi datálás viszont kizárta ezeket. A szakértők ekkor már úgy gondolták, hogy erőszak áldozataira bukkantak. A holttesteket egyszerre dobták a kútba, többet fejjel lefelé.

A további szénizotópos elemzések alapján a maradványok 1161-1216-ból származnak. A datálás illeszkedik egy hírhedt, 1190-ben történt norwich-i antiszemita mészárláshoz: Ralph de Diceto krónikája szerint a Jeruzsálembe tartó keresztesek először a helyi zsidókra támadtak, sokukat megölték vagy elfogták.

A korszakban egyéb erőszakos cselekmények is történtek a városban, a genetika azonban megerősíti, hogy az érintettek közül hat szinte biztosan zsidó származású volt. Az elhunytak a mai askenázikhoz álltak közel. A kutatók a vizsgálat megkezdésekor nem sejtették, hogy zsidók maradványaival dolgoznak. A közösségek egyébként tiltják az exhumálást, így ezek a legkorábbi zsidó személyek, akiknek genomját szekvenálták.

Az elemzés azt is felfedte, hogy az áldozatok közül három nővér volt: egy fiatal felnőtt, egy 10-15 éves, illetve egy 5-10 éves lány. Emellett egy fiú, egy fiatal és egy felnőtt férfi DNS-ét sikerült megvizsgálni.

A csapat olyan genetikai variánsokat is kimutatott, melyek a modern askenázikra jellemző rendellenességekhez köthetőek (bizonyos rákbetegségekre való hajlam). A friss eredmények alapján ezek a rendellenességek a véltnél korábban alakultak ki, amikor az askenázi populáció létszáma drámaian lecsökkent.