Elefántcsontból készült kincseket találtak Izraelben

A leletek az első szentély korából származnak, és az érintett ház gazdagságáról árulkodnak.

Az első szentély korára, az időszámítás előtt 8-7. századra datálható elefántcsont-plaketteket találtak Jeruzsálemben – számol be a The Jerusalem Post. Ez volt az első alkalom, amikor ilyen tárgyak kerültek elő a városban, a leleteket egy parkolóban fedezték fel. A táblákra egy olyan épületben bukkantak, amely a babilóniaiak támadása során, időszámítás előtt 586-ban éghetett le.
A dekorációkat töredékesen, mintegy 1500 darabban találták meg. A helyreállítást követően kiderült, hogy legalább 12 darab, egyenként mintegy 5-ször 5 centiméteres, legfeljebb 0,5 centiméter vastag domborműről van szó. A régészek egy féldrágakőből, achátból készült pecsétet is megtaláltak, ezen a „Nátán, a király szolgája” felirat olvasható.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel-Avivi Egyetem csapata a Dávid városa nevű városrészben folytatott ásatást. Dr. Ido Koch és Reli Avisar, az egyetem munkatársai szerint egyes leleteket rozetta díszít, közepükön pedig stilizált fa látható. Mezopotámiában mindkét motívum népszerű volt. Más tárgyakon lótusz és geometriai minta szerepel.

Az ókorban az elefántcsont az egyik legértékesebb anyagnak számított, a hasonló leletek világszerte ritkaságnak számítanak. A szakértők úgy gondolják, hogy a dekorációk a ház fa bútoraihoz tartoztak, az épület tulajdonosai magas státuszúak, talán papok vagy az államirányítás fontos képviselői voltak. Bibliai részletek alapján tudjuk, hogy a korszakban az elefántcsont a nemességhez és a gazdagsághoz kapcsolódott.
Elefántcsont-díszeket eddig csak a korszak nagy királyságainak fővárosából, így az asszíriai Nimrudból vagy az izraelita Szamáriából ismertek. Ez az első alkalom, amikor Jeruzsálemben találtak ilyen tárgyakat. A kutatók eddig is tudták, hogy a város rendkívül fontos volt a korabeli régióban, az új felfedezés azonban tovább árnyalja Jeruzsálem jelentőségét.