Budapest legmagasabb pontjától látni lehet a Magas-Tátrát is

Miközben a túrázó felfelé kaptat a Gyermekvasút Jánoshegy-állomásától, azon morfondírozik, vajon ki lehetett az a János, akiről a hegy a nevét kapta. Az 1900-as évek előtt ugyanis még Pozsonyi-hegynek hívták az 527 méter magas mészkőhegyet. Sőt, a János-hegy északi hegyorrát ma is így nevezik (állítólag azért, mert innen akár Pozsonyig el lehet látni). Az elérhető források szerint a magaslat csúcsán egy Szent János-szobor állt régen, illetve az sem kizárt, hogy Budavár 14. századi rektorának (lényegében legfőbb közigazgatási tisztviselőjének), Óvári János grófnak állít emléket a név.

Az viszont tény, hogy a 19. század végén fából ácsolt kilátó állt a hegyormon, ahová 1882-ben több ízben is ellátogatott Erzsébet királyné. A fővárosiak már akkor szerettek volna egy kőből épült kilátót a hegy tetejére, ám erre még jócskán kellett várniuk. Húsz évvel később Budapesten rendezték a 31. nemzetközi vendéglős kongresszust, amelynek a szállodatulajdonos, urbanista és mecénás Glück Frigyes volt a főszervezője, ő kezdeményezte, hogy közadakozásból építsenek új kilátót a hegyre.  Adományokból 51 ezer forintot sikerült összegyűjteni.

A fővárosi közgyűlés Klunzinger Pál mérnököt bízta meg a tervezéssel, majd a rajzokat Schulek Frigyes, a Műegyetem tanszékvezetője öntötte végleges formába, neoromán stílusban. 1908-ban kezdődött meg az építkezés a hegy mellett elterülő fennsík mészkövéből. A négyteraszos, kerek alaprajzú, 23,5 méter magas kőtorony alapzata az ország első vasbetonszerkezetei közé tartozik. Az épületet 1910. szeptember 8-án avatták fel, az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen épülete volt. Az előcsarnokban áll Strobl Alajos Erzsébet-szobra, a királynét ábrázoló szecessziós mozaikképek Kölber Dezső és Tardos Krenner Viktor alkotásai, a mozaikdíszeket Róth Miksa készítette.

A kilátó nemcsak a túrázókat szolgálta, hanem egy ideig meteorológiai állomás működött benne. 1926-ban állandó díszkivilágítást kapott, amely az első volt az országban. A két világháború között kirándulók százezrei keresték fel az Erzsébet-kilátót, ám 1948-tól az épület már nem illeszkedett a központi ideológiába. 1950-ben egy nagy méretű vörös csillagot helyeztek el a kilátó tetején, amitől az építmény szerkezete súlyosan károsodott, ezért a kilátót bezárták. Felújítására évtizedeket kellett várni, a Hegyvidéki Önkormányzat 2005-ben adta át a megszépült épületet.