Látogatás Haydn barokk rezidenciáján: feltártuk a zeneszerző titkait

Egykor a magyar-osztrák határtól alig néhány kilométerre élt és dolgozott a híres osztrák zeneszerző, Joseph Haydn. Az elismert művész 1766-ban vásárolt egy barokk házat Eisenstadtban (magyarul Kismarton), amikor az Esterházy család udvarának hercegi zenekarmestereként dolgozott. Haydn tizenkét évig élt itt feleségével, Mária Anna Teréziával (Anna Haydnnal).

A bécsi klasszicizmus nagy mesterének egykori lakóépülete ma szabadon látogatható, ami történelmi és hiteles helyszínként hív minket egyfajta időutazásra. Visszarepülhetünk nem csak a barokk korba, hanem részesei lehetünk a zeneszerző mindennapjainak és titkainak is egy olyan helyen, ahol Joseph Haydn élt és alkotott. Ő és Eisenstadt ugyanis elválaszthatatlanok. Lépjünk is be Haydn egykori rezidenciájába!

A gondosan felújított házban és a szobákban szinte mindenütt Joseph Haydn sokszínű személyiségével találkozhatunk. Az átjáróban bal oldalon azonnal egy emléktábla fogad minket, amelyen a zeneszerző leghíresebb szlogenje látható: „Az én nyelvemet az egész világon értik”. Haydn ezzel adott választ osztrák kollégájának, Mozartnak, aki sokáig felrótta neki nem túl magabiztos angol nyelvtudását. Haydn idejében az első terembe be kellett volna kopogtatnunk a látogatásunk előtt. Most azonban szabad az út. Itt ismerhetjük meg a ház történetét és Haydn első éveit az Esterházy hercegeknél. A klasszikus szonátaforma tökéletesítője 1761-től több mint negyven éven át dolgozott az Esterházy-udvar karmestereként. De mi is történt pontosan?

„Joseph Haydn 1761. május 1-jén lépett Esterházy Pál Antal herceg, a művészetek nagy pártfogója szolgálatába, mint másodkarmester. Az udvar konzervatív zenei tájékozottságú karmestere, Gregor Joseph Werner ekkor már nagyon idős és beteges volt, a friss szemléletű Haydn pedig azonnal munkához látott.  Később, az akkor már komoly hírnévnek örvendő zeneszerző Esterházy Miklós herceg irányítása alatt, felettese halálát követően emelkedett karmesteri rangra 1766-ban. Az Esterházy-udvar szolgálata közben megkövetelte és egyben lehetővé is tette számára, hogy házat vásároljon a Klostergasse 82. szám alatt, a mai Haydn-Gasse címen. Haydn tizenkét évig élt itt feleségével, ám ez idő alatt a ház kétszer is szinte porig égett, amit a zeneszerző csak munkaadója anyagi támogatásával tudott újjáépíteni. Az ingatlanhoz egy kis kert is tartozott a városfal előtt, az egykori polgári kórház mellett, amelyet Haydn felesége gondozott” – tudtuk meg a helyszínen, a kismartoni Haydn-házban.

A reprezentatív zöld falfestményt ábrázoló, korabeli bútorzatú szoba egykor Haydn nappalija lehetett, ahol a házaspár a vendégeit fogadta. A zeneszerző végrendeletéből tudjuk, hogy egykor nagy rézmetszetgyűjteménnyel és gazdag könyvtárral is rendelkezett. De más információkat is megőriztek a szobák: Haydn felesége, Mária Anna Terézia Keller egy császári parókakészítő lánya volt; őt egy kis portré medálon láthatjuk, de felbukkan a házban a házassági szerződésük is. Érdemes itt megjegyezni, hogy a frigy gyermektelen maradt és a férjnek állítólag számos szerelmi ügye akadt, például egy nyíltan vállalt viszony az Esterházy-udvar olasz énekesnőjével Luigia Polzellivel.

A konyhát korabeli stílusban rekonstruálták: itt halmozták fel azokat a javakat is, amiket a zeneszerző a bére mellett kapott, például tűzifát, bort, disznózsírt, fél hízómalacot, zabot, gabonát, gyertyát vagy sót. A következő helyiség valószínűleg Haydn hálószobája lehetett, amit nem osztott meg házastársával. Itt rejtőzik az osztrák művész két védjegye: a büszkén viselt paróka, valamint az Esterházy tiszti piros egyenruhája, arany díszítéssel. A szomszédos helyiség valószínűleg a zeneszerző munka- és zeneszobája lehetett, amit Haydn az 1768-as első tűzeset után építtetett. Izgalmas belegondolni, mennyi zongoraszonáta és különleges zenei kompozíció született itt. A zeneszerző két hiteles portréja is ebben a helyiségben rejtőzik: a Joseph Haydn Magánalapítvány a közelmúltban szerezte meg Christian Ludwig Seehas 1785-ben, a schwerini udvari festő bécsi tartózkodása idején készült portréját, amely Haydnt vonzó 53 éves férfiként ábrázolja. A másik portrét Ludwig Guttenbrunn készítette, amely az osztrák zeneszerző eddigi leghitelesebb és legreprezentatívabb képe.

Itt álljunk meg egy percre! Haydn összesen 68 vonósnégyest komponált, amelyek közül számosat az arisztokrata uralkodóknak dedikált. Őt tartják a klasszikus szonátaforma tökéletesítőjének, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálójának és ezt a háza is jól tükrözi. Ezt a zenei műfajt aztán nagy buzgalommal tanulmányozták és fejlesztették tovább kortársai, többek között Mozart vagy Beethoven. Nem véletlen, hogy a ház állandó kiállításának utolsó termében Joseph Haydn nagy német oratóriumai körül forog minden. A zeneszerző az 1791 és 1795-ös években Londonban tartózkodott, ahol a komoly hírnevet szerzett és nagy elismerésben részesült. Itt ismerkedett meg Georg Friedrich Händel oratóriumaival is, ami inspirációt adott neki. Ezután született meg a Teremtés, Haydn első német nyelvű oratóriuma, aminek ősbemutatójára 1789-ben került sor Schwarzenberg herceg városi palotájában. Az alkotás elsöprő sikert aratott, ma is ez Haydn egyik legfontosabb és legismertebb szerzeménye.

Nem véletlen, hogy a Haydn-ház nem csak a barokk Eisenstadt, hanem Burgenland tartomány kultúrtörténetének is az ékköve, ami nemzetközi jelentőségű zenei örökséget képvisel.