Bencés szerzetes, meteorológus és akadémikus egy személyben

Tudományos tevékenysége főként földmágnességi vizsgálatokra terjedt ki, így 1864 és 1881 között jóformán Magyarország egész területén végzett mágneses méréseket, Schenzl Guidó nevét azonban elsősorban mégis a Magyar Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet kapcsán ismerjük, amelynek létrehozója és első igazgatója volt.

„A Magyar Tudományos Akadémia 1868. április 6-án tárgyalta a független magyar földdelejességi intézet létrehozásának javaslatát. Ferenc József 1870. április 8-án ellenjegyezte a „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” alapító okmányát, ami a Budapesti Közlöny május 3-i számában jelent meg. Az intézet a kultuszminiszter felügyelete alá került, aki első igazgatónak Schenzl Guidót nevezte, fő feladataként a meteorológiai mérések szervezését, állomáshálózat fejlesztését és a mérések kiértékelése mellett az ország éghajlati viszonyainak feltárását határozta meg. Az akkor még 3 főből álló Intézet a Budai Reáliskola épületében (I. ker. Toldy Ferenc u. 9.) működött. 1871 januárjában átköltöztek egy budai várban lévő ház (Móra Ferenc u. 2/b.) első emeletére. Ezt a házat tekintjük az Intézet első székházának” – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hivatalos honlapja.

De nézzük végig Schenzl Guidó életének fontosabb állomásait:
• 1823. szeptember 28-án született a Felső-Ausztriai Haus településen;
• tanulmányait Judenburgban kezdte meg az admonti bencés szerzetesek vezette iskolában, és Grazban fejezte be;
• a Szent Benedek rend kötelékébe lépett;
• 1845-ben fogadalmat tett;
• a grazi egyetemen matematikából, fizikából és bölcseletből doktorált;
• 1851-től tanári minőségben több helyen tanított;
• 1861. március 14-én kezdte az állandósított meteorológiai észlelések rendszeres feljegyzéseit;
• puskalövéssel rendszeresítette a déli pontos idő-jelzést (az első ilyen 1867. február 1-jén dördült el);
• célul tűzte ki a magyarországi földmágnességi viszonyok meghatározását, ezért felmérés céljával bejárta az egész országot;
• 1870-ben kezdeményezésére megalakult a Magyar Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet, amelynek az igazgatójává nevezték ki;
• negyvenkét észlelőállomást hoztak létre az irányítása mellett;
• rendszeresítette az időjárási észlelést 1871-ben;
• több könyvet és tanulmányt írt meteorológiai témában;
• 1880-ban alapítványt létesített a jó előmenetelű, szegény diákoknak;
• a káptalan 1886-ban visszarendelte Admontba: 1890. február 10-én nagy ünnepélyességgel apáttá szentelték fel;
• súlyos betegsége következtében 1890. november 23-án Grazban hunyt el.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat kezdeményezésére a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium emlékére Schenzl Guidó-díjat alapított. A kitüntetést minden évben a Meteorológiai Világnapon, március 23-án adják át a magyar és a nemzetközi meteorológia területén kimagasló tudományos, kutatási és szakmai eredményeket elért meteorológusoknak.