Egy barlangban érte a halál a menekülő hercegnőt

A Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című új dokumentumfilm-sorozat első részét 2022. október 2-án, este 10 órakor vetíti Magyarországon, a National Geographic csatorna. Az új részek minden héten vasárnap, este 10 órakor kezdődnek. A sorozat fő célja, hogy a viking kor előzményeitől a periódus végéig, az 1066-os, kudarcos Stamford Bridge-i csatáig bemutassa a vikingek történetét, eloszlatva a régi mítoszokat.

Az érkező sorozat kapcsán mi is ellátogathattunk a legendás harcosok egyik hazájába, Norvégiába, ahol meggyőződhettünk róla: nincs Skandinávia vikingek nélkül. Az egykori harcosok, kereskedők és felfedezők öröksége máig meghatározó Norvégia mindennapjaiban, a vikingek és mitikus lényeik mintha még ma is ott rejtőznének a fjordok partjain, a kopár hegygerinceken és az ezeréves városokban. Az ország történetében ugyanakkor a kereszténységnek is fontos szerep jutott a kezdetektől: hiába a térség pogány őslakói, az első keresztények már a viking kor csúcsán megjelentek a régióban.

A norvégiai kereszténység régi hagyományainak állít emléket egy bergeni dombon álló szobor, amely az ország 10. századi, mártírhalált halt szentjére emlékeztet.

Egy pogány udvarló elől menekült

Norvégia második legnagyobb városának egyik jól ismert emlékműve IV. Haakon király csarnoka – az uralkodó idején a skandináv királyok már régóta keresztények voltak. A 13. század közepén emelt struktúra sokban hasonlít több korabeli, angliai építményre, ami azt sugallja, hogy tervezője a Brit-szigetekről érkezett, és talán kapcsolatban állt III. Henrik angol király környezetével.

A csarnok mögötti dombon már csak egy emlékmű, valamint a kőpadló emlékeztet az egykori Krisztus-templomra. A székesegyház megkerülhetetlen szerepet kapott a középkori Norvégia életében, több uralkodót is itt koronáztak meg, ráadásul 1170-től itt őrizték Szent Sunniva, Nyugat-Norvégia védőszentjének ereklyéit is. Sunniva bátyjával, Albannal együtt komoly tiszteletnek örvend a skandináv országban mind a mai napig. A 10. századi testvérpár legendája valamikor a 12. század második felében született meg, a szöveget Oddr Snorrason szerzetes is felhasználta I. Olaf királyról szóló sagájának megírásakor.

A hagyomány úgy tartja, hogy Sunniva egy ír királyság örököse volt, ám menekülni kényszerült, amikor egy pogány, számára elfogadhatatlan udvarló megkérte a kezét. Sunniva testvérével és kíséretével átkelt a tengeren, és a korábban lakatlan Selja szigetén telepedett meg a vad Haakon Sigurdsson jarl idején. A viking fejedelem kegyetlenségéről számos forrás megemlékezik.

Amikor a helyiek juhlopással vádolták meg a szerény, jámbor, keresztény életet élő idegeneket, Haakon Sigurdsson véres bosszú céljával érkezett meg a szigetre. Sunniváék egy helyi barlangban bújtak el, és azért imádkoztak, hogy Isten kímélje meg őket a pogányoktól. Az üregek végül rájuk omlottak, és mind életüket vesztették.

Érintetlen maradt a teste

A legenda szerint amikor két férfi később Selja közelében horgonyzott, természetellenes fényt figyeltek meg a sziget felett, a földdarabon barangolva pedig aztán egy illatot árasztó koponyára bukkantak. Utóbb I. Olaf király (995-1000) egyik püspökével maga is ellátogatott Seljára, és ők is megtalálták az illatos csontokat.

A barlangban aztán felfedezték Szent Sunniva romolhatatlan holttestét, úgy tűnt, mintha a mártír nem is lenne halott, csupán aludna.

Az ereklyék számára nem sokkal később egy oltárt emeltek, 1100 körül pedig egy bencés kolostor is épült Szent Alban tiszteletére, akinek karaktere a skandináv hagyományban összeforrt a 3. századi, azonos nevű brit mártíréval. Sunniva testét a 12. században állítólag még mindig érintetlenül találták, ereklyéit 1170-ben költöztették az újonnan épített bergeni székesegyházba. A hagyomány szerint teste többször is megakadályozta a városban tomboló tűzvészek terjedését.

A 16. században, a reformáció idején a Krisztus-templomot elpusztították, a szentélyt pedig egy bergeni apátságba szállították át. Utóbb a kolostort is lerombolták, ekkor a szentély is elveszett.

A Vikingek: A dicsőségtől a bukásig első része 2022. október 2-án, este 10 órától lesz látható a National Geographic csatornán. Az új epizódok minden héten vasárnap, este 10 órakor kezdődnek.