Több ezer éves társasjátékra bukkanhattak
Úgy tűnik, hogy az ősi kőgolyók, amelyeket egyes szakértők korábban parittyalövedéknek néztek, valójában egy társashoz tartoztak.
Egy friss tanulmányban Christianne Fernée és Konstantinos Trimmis, a Bristoli Egyetem munkatársai olyan ősi kőgolyókat vizsgálnak, amelyeket nagy számban fedeztek fel az Égei-tenger és a Földközi-tenger térségének lelőhelyein – számol be a Heritage Daily. A szakértők arra jutottak, hogy a különös tárgyak egy korai társasjáték elemei lehetnek.
Korábbi elemzések felfedték, hogy a gömböcskék mérete változatos egy-egy leletegyüttesen belül. A kutatóknak most sikerült megismerniük a tárgyak lehetséges mintázatát. A gömbök Szantorinin, Krétán, Cipruson és más görög szigeteken kerültek elő, az évek során több magyarázat is született velük kapcsolatban – volt, aki parittyalövedéknek, más egy számolórendszer részeinek tekintette őket.
A csapat most mintegy 700 golyót vizsgált, melyek 4500-3600 évesek. A leletekre a szantorini bronzkori településnél, Akrotirinál bukkantak rá. A gömbök általában kisebbek, mint egy golflabda, változatos színűek és eltérő anyagból készültek. Akrotirinál és más lelőhelyeknél olyan kőlapokat is feltártak, melyekben a gömböket befogadni képes, kis mélyedések vannak.
Ferneé szerint legfontosabb felfedezésük, hogy a tárgyak két fő csoportba, a nagyobb, illetve a kisebb golyók közé sorolhatóak be. Ez megerősíti, hogy a gömböket egy társasjátékkal kapcsolatos számolásra használták – egy komplexebb számolórendszer valószínűleg több csoportosulást követelt volna meg. Amennyiben valóban egy játék elemeiről van szó, úgy ez az egyik legkorábbi társas. Korai játékokat az ősi Egyiptom és Levante területéről is ismernek.
A golyók specifikus üregekből kerültek elő, ez megerősíti, hogy társas interakciókon használták őket. Az eredmények segíthetnek jobban megérteni a térség bronzkori történetét. A következő cél az, hogy mesterséges intelligencia segítségével állapítsák meg, hogy miként is játszották a társast.