Neandervölgyi családi szálakat tártak fel

Szakértők egy csoportja olyan csonttöredékeket és fogakat vizsgált, amelyek egy dél-szibériai barlangból kerültek elő – számol be a The Guardian. A genetikai adatok révén a kutatók jobban megismerhették a helyi neandervölgyi közösséget, először mérve fel egy ilyen populáció kapcsolatait.

A csapat 13 neandervölgyi férfi, nő és gyermek DNS-ét elemezte, és különböző rokoni szálakat, így apa-lánya, illetve valószínűleg nagynéni-unokaöcs kapcsolatot tártak fel. A közösségre súlyos beltenyészet volt jellemző, a populáció egyes csoportjai mindössze 10-30 tagból álltak, és nagy területen szóródtak szét. Laurits Skov, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa és a vizsgálatról beszámoló tanulmány egyik szerzője szerint az érintett neandervölgyiek egy időszakban éltek, és egy közösséghez tartozhattak.

Nyugat-Eurázsia területén rengeteg neandervölgyi maradványokat őrző barlang ismert. Egykori rokonaink mintegy 430 ezer éve fejlődtek ki, és nagyjából 40 ezer éve tűntek el. Korábban lehetetlen volt megállapítani, hogy az egy helyen előkerült csontok egyetlen közösség tagjaitól maradtak-e fenn.

Az új vizsgálatban a kutatók az Altajban fekvő Csagirszkaja-barlang leleteit tanulmányozták. A projektben Svante Pääbo is részt vett, aki idén orvostudományi és élettani Nobel-díjat kapott. Az üregben 54 ezer éve éltek a neandervölgyiek, a lelőhelyen állati maradványokat is felfedeztek.

Az eredmények alapján az érintettek egy időszakban éltek, többen pedig egy családhoz tartoztak. A mitokondriumban nagyobb genetikai változatosságot mutattak ki, mint az Y-kromoszómában – előbbi az anyai, utóbbi az apai vonalról árulkodik. Erre az lehet a magyarázat, hogy a nők eredeti közösségüket elhagyva csatlakoztak partnerükhöz.