Digitalizálják a Zürichi Műszaki Egyetem grafikai gyűjteményét

A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik kiváló műalkotásokból, összesen 160 ezer kép van az egyetem birtokában. Ezek egy része olyan klasszikus művészek alkotása, mint például Dürer vagy Goya, de vannak köztük természetrajzi ábrák, és modern rajzok is. A digitalizálást adományokból tudja elvégezni a gyűjtemény, részint az egyetem könyvtára, részint alapítványok segítették az eddigi munkát.

Mivel a gyűjteményben lévő legtöbb alkotás papírra készült, ezek sérülékenyek, speciális tárolást igényelnek, ezért nem is lehet őket folyamatosan kiállítani. A digitalizálás segítségével azonban akkor is meg tudja őket nézni az érdeklődő, ha nincs épp kiállításon egy kép, hanem védett helyen pihen, magyarázta Linda Schädler, a gyűjtemény vezetője. A digitalizált változaton ugyan nincs jelen a kép mérete, nem látható a nyomási technika, vagy épp a papír törékenysége, ám bármikor látható, belenagyíthat az ember, s így olyan részletek is elérhetővé válnak, melyek személyesen nem láthatóak.

Emellett, mivel egy műszaki egyetem múzeumáról van szó, lehetőség van arra is, hogy virtuális valóság formájában járja be az érdeklődő az egyes kiállításokat, számtalan plusz információval gazdagodva. Emellett arra is van lehetőség, hogy a digitálisan megismert műveket a múzeummal egyeztetve eredetiben is megnézze az ember, a múzeum e célra fenntartott termében. A digitalizálással a képeket oktatási célokra is fel lehet használni és a kutatásuk is egyszerűbbé válik a világ bármely pontjáról, bárki számára. Az eddig elkészült digitalizálás eredménye  itt látható.

Leginkább technikai alapon döntenek arról, hogy mely képeket szkenneljenek be, de egyes, különösen fontos művészek összes műve bekerült már a digitális tárba (pl. Piranesi), és minden újonnan kapott képet is rögtön digitalizálnak a beérkezésekor. A digitalizálás nem annyit tesz, hogy számítógépre kerül az adott grafika, hanem minden olyan mellékes adatát is rögzítik, ami csak rendelkezésre áll, kezdve a kép méreteivel, az esetleges pecséteken át bármit. Schädler elmondta, minden egyes képdigitalizáló munkatársukra négy olyan jut, aki ezen adatok rögzítésével foglalkozik. Bár ez igen munkaigényes, később megtérül: könnyebben kezelhető lesz a gyűjtemény, és persze a kutatásokhoz is elengedhetetlen adatok ezek.

Ahhoz, hogy a teljes gyűjtemény bekerüljön a digitális tárba, még több évi munka szükséges, és persze pénz, amiből ezt finanszírozzák. A gyűjteményvezető szerint, ha évi 12 ezer képpel számolva haladnak, 2031-re készen lehet a teljes múzeumi anyag digitalizálása.