Aki az utolsó percig játszott a süllyedő Titanic fedélzetén

William Theodore Brailey az angliai Walthamstowban született 1887. október 25-én. Édesapja, William Richard Brailey, akkoriban a spiritualizmus ismert alakja volt, aki biztosítási felügyelőként és „látnokként” is dolgozott. Később az egész család Londonba költözött és a kis William itt tanult meg zongorázni az iskolában. Az egyik első munkája egy helyi szállodában volt, de csellózni és fuvolázni is elkezdett. Egy időben a Pier Pavilion Orchestra zenei csapat tagjai közé is csatlakozott, akikkel közösen járták az országot. A zene mellett azonban érdeklődött a repülés iránt és kapcsolatban állt a Southport Lancashire-i Freshfield Aerodrome repülőtérrel. Széles baráti körrel rendelkezett és élénk társasági életének köszönhetően eljegyezték egymást egy fiatal southporti nővel – írja a az Encyclopedia Titanica online portál.

William Theodore Brailey 1902-ben muzsikusként csatlakozott a Royal Lancashire Fusiliers  gyalogos lövészezredhez, akikkel egy tizenkét éves szolgálati szerződést írt alá, majd Barbadoson állomásozott. William öt évvel később, 1907-ben lemondott megbízatásáról és visszatért Angliába. Először az RMS Saxonia fedélzetén zongorázott, majd 1912-ben csatlakozott a Cunard hajótársaság RMS Carpathia nevű gőzösének zenekarához, ahol találkozott Roger Marie Bricoux francia csellóssal. Jó barátok lettek, majd egy ügynökség toborzása során mindkettőjüket felkérték, hogy csatlakozzanak a White Star csoport hajóihoz. Így kerültek a Titanicra.

Brailey 1912. április 10-én, Southamptonban szállt fel a Titanicra (a 250654-es sorszámú jeggyel), ahol a nyolcfős zenekar tagja lett. A sors fintora, hogy mindössze négy napig dolgozhatott a hajón zongoristaként, mielőtt az elsüllyedt volna 1912. április 14-én, amikor jéghegynek ütközött. Brailey mindössze 24 éves volt, de a túlélők beszámolója szerint a zenekar az utolsó percekig játszott. Egyikük sem élte túl a katasztrófát. A zenészek (Roger Marie Bricoux, John Frederick Preston Clarke, Wallace Henry Hartley, John Law Hume, Georges Alexandre Krins, Percy Cornelius Taylor és John Wesley Woodward) tiszteletére emlékművet állítottak Southamptonban.

A Titanic muzsikusainak emlékműve Southampton városi könyvtárának falán. Az eredeti emlékmű a II. világháború során német bombázásban megsemmisült, 1990-ben született újjá. Az új emlékművet a Titanic néhány túlélője leplezte le.

Forrás: Wikimedia Commons

 

Mint ismert, minden idők leghíresebb gőzhajója, a brit RMS Titanic 1914. április 14-én süllyedt el. A hajóóriás több mint két és fél óra alatt merült alá az óceán 3800 méteres mélységébe. A katasztrófa több mint 1500 életet követelt, amely alapjaiban rengette meg a világot és írta át a hajózás szabályait.