Szándékosan deformálták a kislány koponyáját

Torzított koponyájú kislány sírját fedezték fel az M100-as autóút feltárásánál, a Fejér megyei Mány település közelében.

Egy torzított koponyájú kislány sírját fedezték fel a Salisbury Régészeti Kft. munkatársai az M100-as autóút feltárása során, Hüse Asztrik és Szász Barbara vezetésével. A Ferenczy Múzeumi Centrummal együttműködő szakemberek egy összesen 12 hektáros területet tártak fel, ahol több korszak, köztük az újkőkor, bronzkor, 5. századi germán és késő avarkor emlékeire bukkantak. A körülbelül kilencven feltárt sír között egy szándékosan torzított koponyájú kislány örök nyughelyét is felfedezték, a maradványai mellett pedig több általánosnak számító és meglepő tárgyat is találtak.
„A 12 hektáros területen több korszak emlékeire bukkantunk: egy neolitikus telepre, egy bronzkori település nyomaira, egy 5. századi germán, és egy késő avarkori temető részletére. A vizsgált területen mintegy kilencven sírt tártunk fel, amelyek túlnyomó részét nyugat-keleti irányban tájolták. Az örök nyughelyek sírmélysége változó, ám a legtöbbjük több mint két méter mélyen rejtőzött. Nagy többségében bolygatott sírokról van szó, amelyeket az eltemetés után kiraboltak” – olvasható a feltárást végző Salisbury Régészeti Kft. közleményében.
A legnagyobb szenzációt azonban egy torzított koponyás kislány sírhelye jelenti. Nem kizárólag a maradvány hosszított fejformája, hanem a temetkezési hely épsége miatt is.
„A váz anatómiai rendben feküdt egy körülbelül 70-80 centiméter széles és 170 centiméter mély gödörben. A sírban több leletet is felfedeztünk: a kislány feje fölött található edénymelléklet akkoriban általános temetkezési gyakorlatnak számított, ami a túlvilágra szánt ételt és italt tartalmazta. A térdnél egy szintén gyakori leletnek számító csontfésű kapott helyet, míg a kislány nyakánál egy gyöngynyakláncot, a medence tájékán egy nagyobb gyöngyöt, a lábszárai között pedig egy aranyozott bronzlemezt találtunk. Utóbbi az első aranyozott lelet a területen, máshol leginkább vas- és bronzeszközök, ékszerek és viseleti elemek rejtőztek” – tájékoztatott Szász Barbara, a Salisbury Régészeti Kft. régésze.
A kislány koponyáját igen erőteljesen, hosszított formára torzították, főként a homloki régión és a fejtetőn. A régészeti leletek tanúsága szerint a deformálást a szülők valószínűleg már a csecsemő születésekor megkezdték és két éves koráig folytatták; ekkor lehet ugyanis a legnagyobb mértékben formálni a koponyát. A kissé „földönkívüli-szerű” koponya világszerte számos kultúrában felfedezhető, ami többféle jelentéssel bír: egyes kutatások szerint a szépség és előkelő származás szimbóluma lehetett, miközben más tudósok szerint családi kapcsolatokat is kifejezhettek vele.
A Fejér megyei kislány korát most antropológiai vizsgálatokkal szeretnék meghatározni. A tárgyi leletek a feldolgozás után várhatóan a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményét gyarapítják majd.