Az altemplom feltárta titkait
A középkor hű lenyomatát őrzi a Pécsi Székesegyház altemploma. Egy hely, ami újabb titkokat tárt fel a kutatók előtt. Egy hely, ahol Janus Pannonius szelleme velünk él.
A Pécsi Székesegyház altemplomának bejárata előtt, a Székely Bertalan kézjegyét magán viselő épület belső tere önmagában is lenyűgöző. Bár az altemplom felé nem vezetnek villogó nyilak, ennek ellenére érdemes néhány lépcsőfokkal lejjebb sétálni, hiszen ókori és középkori emlékek széles tárháza vár ránk.
A legfrissebb ásatásoknak köszönhetően kiderült, hogy az altemplom sokkal több információt rejtett a múltról, mint a korábban a kutatók vélték. Az épületrész feltárása 2019-2021 között egybeesett a Pécsi Székesegyház felújításával, így érdekes módon, ameddig a templomtér rekonstruktorai felélénkítették a szent helyet, addig pár méterrel lejjebb egyértelmű lett, hogy egy kifejezetten értékes helyről van szó.
A Pécsi Egyházmegye és a Janus Pannonius Múzeum közös régészeti feltárása Tóth Zsolt, Bertók Gábor és Buzás Gergely nevéhez fűződik. A szakemberek három kérdéssel kezdték a munkát: Itt állt az első középkori pécsi székesegyház? Valóban késő római kori temetőépület volt egykor ezen a területen? Tényleg itt található Orseolo Péter király sírhelye?
A válasz minden esetben igen. Tehát, aki egy szentmise vagy egy látogatás után lesétál a Pécsi Székesegyház altemplomába, elmondhatja, hogy azon a helyen áll, ahol egykor Sopianae jelentős keresztény közössége temetkezett, ahol elsőkként gyűltek egybe a keresztény államvezetők tagjai, ahol Szent Mór püspökként szolgált, ahol Orseolo Pétert királlyá koronázták és később eltemették, illetve ahol maga Janus Pannonius is járt.
Az altemplom ezzel újabb történelmi tényeket tárt elénk. A kutatások alatt az is kiderült, hogy a mai Pécs városának a története a késő római ókeresztény temető területén kezdődött. Itt búcsúztatták halottjaikat az emberek, itt emlékeztek meg szeretteikről a sírhely fölé emelt díszített épületben. Ez igazolja, hogy a város már ekkor püspöki központ lehetett. Nem csoda, hogy Sopianae megőrizte a keresztény közösségeket. És az sem véletlen egybeesés, hogy István király itt kezdte a kereszténység intézményes hirdetését – Pécs az első öt város között lehetett. Az egyházmegye vezetését az erényeiről híres Mór kapta meg, aki az első pécsi püspök, Bonipert után nagy buzgósággal fogott munkához. Az épület elkészülte után, az 1064-es nagy tűzvészben porrá égett a szent épület. Mór újraépítést rendelt el, és ezzel egy középkori építészeti kincset hagyott ránk.
A híres püspök halála után újabb elszánt egyházvezetők szolgálták a Pécsi Székesegyházat, köztük Janus Pannonius, aki kétségkívül a legismertebb püspökök egyike volt. Valódi szenzációnak számított, amikor 1991-ben megtalálták a csontjait az altemplomban, amelyeket azóta is őriznek. Ugyanis a Semmelweis Egyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai antropológusok bevonásával Janus Pannonius koponyájáról bevált arcrekonstrukciós eszközökkel háromdimenziós modellt készítettek, és 2008 őszén ünnepélyes keretek között egy élethű portét is bemutattak, a rézből készült alkotás ma is várja az érdeklődőket. Talán ez az egyik legszembetűnőbb emlék az altemplomban, hiszen Orseolo Péter király sírhelyét nem jelöli külön kripta vagy emlékszobor.
A Pécsi Székesegyház altemplomát bárki körbe járhatja, a 2021-es újranyitás óta a nagyböjti időben keresztutakat szerveznek azok számára, akik az ókori történelmi emlék falai közt szeretnének elcsendesedni. Hiszen az altemplom nem egyszerűen turisztikai látványosság, hanem egy olyan szakrális tér, ahol közelebb kerülhetünk az itt szolgált egyházatyák lelkületéhez, és talán megérthetünk egy morzsányit abból, miért is volt ilyen fontos helyszín számukra ez a Kárpát-medencei város.
Írta: Vermes Nikolett
80 éves hajóroncsok bukkantak elő a Dunából
Ismét láthatóvá váltak a Gabriella-szigetnél nyugvó maradványok.
Felújítják és múzeummá alakítják William Blake egykori lakóházát
A 18. századi angol romantika jeles költője, képzőművésze és nyomdásza egykori lakóháza siralmas állapotba került mára, egy alapítványnak sikerült a felújításhoz szükséges összeget előteremtenie.
Török kori építményt tártak fel Tolnán
Eddig kevés fürdőt sikerült feltárni az egykori hódoltsági területen.
Középkori települést tártak fel Debrecenben
A kutatók az egykori Szepes falu maradványait találták meg.
Római hadihajó maradványára bukkantak
A lelet a történelem egyik legfontosabb tengeri csatájából származik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
