Kegyelemkettes után világraszóló hírnév

https://www.academia.edu/38616189/S%C3%ADrolvas%C3%A1s_D%C3%A1vidh%C3%A1zi_P%C3%A9ter_Menj_V%C3%A1ndor_Swift_s%C3%ADrfelirata_%C3%A9s_a_hagyom%C3%A1nyr%C3%A9tegz%C5%91d%C3%A9s

Sokan kamaszkorunkban olvastuk a Gulliver utazásai című könyvet, ám Jonathan Swift nem gyermekeknek szánta írását. „A Gulliver utazásairól szóló könyv a leggyilkosabb pamflet az
emberiség ellen és csak a história csodálatos iróniája tehette ezt az írást gyerekek kalandos
könyvévé. A felnőtt ember, aki nem a külső kalandokat látja, hanem belülről olvassa ezt a
könyvet, kétségbeeséssel, tiltakozással, gyűlölettel és undorral ismer rá benne az emberre, és
ez a rettenetes, az emberben önmagára” – írja Pogány József a könyv egyik hazai kiadásának előszavában.

A kortársakat kifigurázó, maróan gúnyos szatírában szakértők ráismertek bizonyos japán mondákra, az Ezeregyéjszaka meséi, Lukianosz, a Cyrano és megannyi más mű elemeire. Talán maga Swift sem gondolta volna, hogy a Gulliver utazásai (eredeti címén Travels into Several Remote Nations of the World) az angol irodalom mérföldköve lesz: a Gulliver sikere lendületet adott mind a regény, mint irodalmi formátum széles körű elterjedésének.

Swift 1667. november 30-án született Dublinban, angol apja hét hónappal korábban elhunyt, a kisfiú neveltetése pedig a rokonok jóindulatán múlt. Mondjuk erre igazán nem lehetett panasz, Írország akkori legjobb iskoláiba járhatott, csak hát eleinte a szorgalom hibádzott hozzá. 1682-ben, 19 évesen a Trinity College-ban bölcsészettudományokból alapfokú diplomát szerzett lényegében kegyelemkettessel (latin minősítéssel ex speciali gratia, azaz különös kegyességből). Ezután anyja egyik angol rokonához költözött, Sir William Temple nyugalmazott politikus titkára lett. A Moor Parkban álló kúria könyvtárában szeretett bele az irodalomba, és itt ismerte meg Esther Johnsont, Sir Temple házasságon kívül született leányát, akit állítólag húsz évvel később egy titkos szertartáson feleségül is vett.

Sir Temple jó kapcsolatai révén Swift Oxfordban 1689-ben végzett teológia mesterképzésben, közben vissza-visszatért a Moor Parkba, illetve Írországban is töltött időt, ahol 1695-ben anglikán lelkésszé nevezték ki. Irodalmi pályafutása is a Moor Parkban kezdődött, itt írta meg első nagyobb műveit, a Hordómesét és a Könyvek csatáját. Tegyük hozzá, a magyar olvasóknak kevesebb ismeretük lehet Swift irodalmi munkásságáról, hiszen 35 könyvéből csak 7 jelent meg magyarul.
Sir Temple halála után 1699-ben Swift hol Írországban, hol Londonban élt, politikai beszédíró, majd az Examiner hetilap kiadója lett, aztán  1713-ban kinevezték a dublini Szent Patrik-székesegyház főesperesének. Közben ontotta a vitriolos pamfleteket, ódákat, verseket és könyveket, bár némelyiket álnéven vagy név nélkül jelentetett meg.

1726-ban jelent meg a Gulliver utazásai, amely kirobbanó siker lett. Noha a mai olvasó számára amolyan fantasy olvasmánynak tűnhet, ne feledjük, hogy háromszáz évvel ezelőtt a világ még tele volt rejtélyekkel: Japánról például lehetett egy s mást tudni, de az országba nehéz volt bejutni. Ausztrália felfedezése már megtörtént, de még nem kezdődött meg a betelepítése. A 18. századi olvasónak a Gulliver félig talán igaznak is tűnhetett.

Swift betegségei ellenére tevékeny maradt az 1730-as években is, számos műve jelent meg, ám néhány év alatt leépült, szellemi hanyatlásnak indult, és 1745-ben meghalt. A Szent Patrik-székesegyházban temették el, emléktábláján a következő, maga által megfogalmazott latin felirattal, mely magyarul így szól: „Itt helyeztetett el Jonathan Swiftnek, a Szent Teológia Doktorának teste, ahol a vad bosszúság nem tudja szétmarcangolni a távolabb lévő szívet. Menj, Vándor, és utánozd tettre kész bátorságát a Szabadság Vindikátorának, ha képes vagy rá”.