Ősi kapcsolatokról árulkodnak Trója aranykincsei

Egy új tanulmány alapján egy forrásból származnak a Trójánál, Poliokhnénál és Urnál feltárt aranyleletek – számol be a Heritage Daily. Ernst Pernicka, a Reiss-Engelhorn Múzeum és a Tübingen Egyetem munkatársa kollégáival hordozható lézeres ablációs rendszerrel (PLA) elemezte a bronzkori tárgyakat.

A mai Törökország területén fekvő Tróját, azaz Iliumot napjainkban részben egy mesterséges domb borítja. A lelőhelyen több periódus nyomai fedezhetőek fel, jól nyomon követhető a város fejlődése. Poliokhné a görögországi Limnosz szigetén található, a szakértők úgy gondolják, hogy a település Európa egyik első városa volt, még Tróját is megelőzte. Ur ezzel szemben Mezopotámiában helyezkedik el, Trójánál és Poliokhnénél is jóval előbb alapították.

A Trójában felfedezett arany eredete azóta kérdéses, hogy Heinrich Schliemann 1873-ban megtalálta a legendás lelőhelyet. Pernickáék most megállapították, hogy az anyag másodlagos lerakódásokból, például folyókból származik, a kémiai összetételt tekintve pedig egyezést találtak a trójai, a poliokhnéi, az uri, sőt grúziai tárgyak között. Ez élénk kereskedelmi kapcsolatokról árulkodik.

A lézeres ablációs rendszerrel minimális beavatkozást lehet végezni a mintákon, a berendezés mikroszkopikus lyukat olvaszt az anyagba. A csapat összesen 61 leletet elemezett, amelyek az időszámítás előtti 2500 és 2000 közötti periódusban, a bronzkor kezdetén készültek.

Az ötvözet alapján a szakértők képesek voltak kémiai profilokat felállítani. A kutatók azt is meg tudták állapítani, hogy az ékszerek tömegtermékként, nem egyesével készültek. Sajnos a felhasznált arany konkrét származási helyét nem tudták rekonstruálni.