Szkíta kincseket fenyeget az ukrajnai háború
Sok lelet elpusztult, több műtárgyat pedig Oroszország területére szállítottak át.
Az ókori görögök által szkítáknak nevezett népek a kelet-európai sztyeppe egy jelentős részét dominálták az időszámítás előtti 8-3. században. Emlékeik egy jelentős része a mai Ukrajna területén maradt fenn, a szkíták többek között finoman megmunkált aranytárgyakat hagytak hátra.
Ezek közül több ukrajnai múzeumokban kötött ki. Sajnos a háború ezeket a műkincseket sem kíméli: sok leletet ki kellett menekíteni, többet pedig elloptak vagy elpusztítottak – számol be a The Guardian.
Szerhij Telizsenko, a kijevi Ukrán Régészeti Intézet munkatársa számított a veszteségekre, azok mértékét azonban megdöbbentőnek találta. Egyes múzeumoknak sikerült kimenekíteniük a háborús övezetből a szkíta kincseket, máshol, így egy harkivi intézményben viszont a dolgozóknak egész nap vigyázniuk kell a tárgyakra.
Akadnak ugyanakkor még szerencsétlenebbül járt helyszínek is, Rubizsne helytörténeti múzeuma például elpusztult, a gyűjtemény sorsa kérdéses. Idén tavasszal a mariupoli intézményt is bombatalálatok érték, a helyi szkíta leletek különösen fontosak. Áprilisban aztán az orosz erők számos műtárgyat elvittek innen.
Az ukrán hírszerzés szerint az ellopott tárgyak jelentős része a Krímre került, innen többet Oroszországba szállítottak tovább. Friederike Fless, a Német Régészeti Intézet munkatársa szerint hasonló volt a helyzet a második világháború után, amikor a Vörös Hadsereg Kelet-Németország, Ukrajna és más országok területén fosztogatott.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy a harcoló felek sokszor régészeti lelőhelyeknél alakítanak ki védelmi állásokat. Ez felbecsülhetetlen károkat okoz a helyszíneknek.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
